Elengedett követelés miatti adóalap-korrekció

[Tao. tv. 8. § (1) bekezdés h) pont]

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény – 2010. január 1-jétől hatályos – 8. § (1) bekezdésének h) pontja értelmében az adóévben elengedett követelés összegével – ha az nem minősül behajthatatlannak – az adózónak csak akkor kell az adózás előtti eredményét megnövelnie, ha a követelését magánszemélynek nem minősülő kapcsolt vállalkozása részére engedi el. A szabályozás alapján tehát az adózónak nem kell az adózás előtti eredményét megnövelni, ha

• magánszeméllyel szemben fennálló követelését engedi el, függetlenül attól, hogy a magánszeméllyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll-e, vagy

• olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel nem áll kapcsolt vállalkozási viszonyban.

Regisztrált klubtagjainknak  az adóalap-korrekcióra  vonatkozó részletes szabályok is rendelkezésre állnak.  Ha részletesebb információkra van szükséged, regisztrálj te is.

***

A 2010. január 1-jétől hatályos szabályok szerint változott az előadó–művészeti szervezeteknek nyújtott támogatások adójogi megítélése [Tao. tv. 7. § (1) bekezdésének z) pontja, 8.§(1bekezdésének ng) pontja, 22 § (1) bekezdése, valamint 3. számú melléklet „B” fejezetének 15. pontja]

2010. január 1-jétől a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés n) pontja hatályát vesztette, így az ingyenes juttatásokhoz kapcsolódó korrekció megszűnt, viszont az előadó-művészeti szervezetnek támogatást nyújtó adózóknál a támogatás – meghatározott feltételek szerint – a vállalkozási tevékenység érdekében elismert költségnek minősül és a támogatás kapcsán továbbra is érvényesíthető adókedvezmény.

Regisztrált klubtagjaink az előadó-művészeti szervezeteknek nyújtott támogatásokra vonatkozó részletes szabályok is rendelkezésre állnak. Ha további információkra van szükséged regisztrálj .

***

Feleslegessé vált termelő berendezés számviteli és adójogi kezelése

[Tao. tv. 7. § (1) bekezdésének d) pontja, 8. § (1) bekezdésének b) pontja valamint Szt. 53. § (1) bekezdésének b) pontja, (2) bekezdése; 23. § (5) bekezdése]

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Szt.) 53. § (1) bekezdés b) pontja értelmében terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél elszámolni akkor, ha az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) értéke tartósan lecsökken, mert az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan.

Ha érdekelnek, letölthetők    személyi jövedelemadóra,  társasági adóra    vonatkozó adóstatisztikák.

Kapcsolt vállalkozások korrekciós tételei elengedett követelés, átvállalt tartozás esetén

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao. tv.) 18. §-a az adózás előtti eredmény módosítását írja elő, ha a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban (általános forgalmi adó nélkül számítva) magasabb, vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének (a továbbiakban: szokásos piaci ár).

A visszafizetési kötelezettség nélkül véglegesen átadott pénzeszköz szokásos piaci ára és annak ellenértéke sem értelmezhető, ezért a korrekció alkalmazása – a Tao. tv. 18. §-a alapján – fel sem merülhet, így a pénzeszközátadáshoz a szokásos piaci árral összefüggő dokumentációs kötelezettség sem kapcsolódik.

Ezzel szemben, valamely követelésnek lehet piaci értéke, így ahhoz kapcsolódóan keletkezhet módosító tétel. A követelés értékesítésekor, a tartozás átvállalásakor a társasági adóalap meghatározása során abból az árból kell kiindulni, amit független felek – összehasonlítható körülmények között – alkalmaznának a követelés értékesítése vagy a tartozás átvállalása esetén. Ez utóbbi esetekben az adózó nyilvántartás készítési kötelezettsége is fennáll.

Mégis megszületett 2011. július elsején hatályba lépett a 2011.évi LXXXII tv. mely többek között a sporttámogatás Tao kedvezményeire vonatkozó módosított szabályokat is tartalmazza. A módosítások részletes ismertetését itt olvashatod.

***

Újsághírek szerint sajnos nem válhat teljes egészében valóra Bánki Erik úr várakozása, ugyanis mint kiderült az Európai Unió sporttal kapcsolatos alapelve: a szabadidő-, és egyetemi sport valamint az utánpótlás anyagi hátterének biztosítása érdekében az állam minden segítséget megadhat, a profi sportnak viszont el kell tartania magát. Erre tekintettel az Eu nem járult hozzá a látványsportágak  támogatóinak nyújtandó társaságiadó-kedvezményhez, mivel az az e körbe tartozó profi sportra is vonatkozott. Ezért a hírek szeritn módosítani kell az erre vonatkozó törvénytervezetet.  

***

Bánki Erik úr, az Országgyűlés sport – és turisztikai bizottságának elnöke a napokban tartott sajtótájékoztatóján elmondta. hogy a témában lezárultak az egyeztetések az Európai Bizottsággal, ezzel megnyilt az út a törvényterezet parlamenti vitája előtt. Az  Elnök úr  szerint 2011.június 15-től hatályba is léphet az új törvény. 

***

 Az alább ismertetett 2010. június 14-i előterjesztéshez képest július 2-án  T573 sz. alatt új törvény javaslat került benyújtásra a Sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról címen. Lényegesebb eltéréseket a következőkben foglaljuk össze. 

Az új javaslat meghatározza a látvány-csapatsport fogalmát ide tartoznak az alábbi sportágak  a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda, a jégkorong. A  támogatási módok közül kimaradt a támogatott szervezet javára átvállalt kötelezettség

Az új javaslatban már nem szerepel a sportvállalkozás részére tőkeemelésekor, vagy átalakulásakor adott vagyoni hozzájárulás adókdvezmény lehetőségének külön megfogalmazása.

Kiegészült viszont a javaslat a támogatott szervezet által kiállított igazolások feltételeire vonatkozó előírásokkal :

nem állíthat ki igazolást az a támogatott szervezet melynek lejárt köztartozása van, korábban kapott állami támogatással megfelelő módon nem számolt el, vagy működését a bíróság felfüggesztette illetve megszüntetésére eljárás van folyamatban. További korlátja az igazolások kiállításának, hogy azok összértéke nem hakladhatja meg az adott szervezet utánpótlás fejlesztésre fordított igazolt kiadásáinak 100%-át , a tárgyévi személyi jellegű ráfordításainak 50%-át, vagy a tárgyévi beuházási felújítási költségeinek 80%-át.

***

Ez év június 14-én került az országgyűlés elé a T385 szám alatt az egyes adótörvényeknek a sport támogatásával összefüggő módosításáról szóló törvény javaslat

Melynek értelmező rendelkezése szerint a látvány-csapatsport támogatásának minősül: a látvány-csapatsport országos sportág szakszövetsége, tagjaként működő sportszervezet, vagy a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött kiemelten közhasznú alapítvány részére az adóévben

visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás,

véglegesen átadott pénzeszköz és

térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke,

az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, továbbá

a felsorolt szervezetet javára ellenérték nélkül átvállalt kötelezettség,

bármely esetben feltéve, hogy

a) a támogatást az országos sportági szakszövetség az utánpótlás-nevelési feladatainak ellátására, a sportszervezet a személyi jellegű ráfordításaira, az alapítvány az utánpótlás nevelési feladatainak ellátására és személyi jellegű ráfordításaira használja fel ,

b) a sportszervezet a támogatás nyújtásakor az országos sportág szakszövetség országos hivatásos vagy vegyes (nyílt) versenyrendszerében (nemzeti bajnokság) a sportág versenyszabályzata szerinti legmagasabb két osztály egyikében részt vesz,

A kedvezményt a többségi állami és helyi önkormányzati tulajdonban lévő adózók nem vehetik igénybe. Az egyéb adózók a részükre kiadott igazolások alapján, annak mértékéig, döntésük szerint a támogatás juttatása adóéve és az azt követő három adóév adójából adókedvezményt vehetnek igénybe, függetlenül attól, hogy e támogatással nem növelik adózás előtti eredményüket az adóalap megállapításakor.

Az adózó a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége tagjaként működő sportvállalkozás részére a jegyzett tőkéje felemelésekor vagy átalakuláskor szolgáltatott vagyoni hozzájárulás összegéig adókevezményt vehet igénybe. A vagyoni hozzájárulás szolgáltatása adóéve illetve ha az később történik a tőke emelés vagy átalakulás cégbírósági bejegyzésének adóéve és az ezt követő három év adójából. Ennek feltétele, hogy az érintett sportvállalkozás vagyoni hozzájárulás évében a kiírt nemzeti bajnokság két legmagasabb osztálya egyikében részt vesz és könyvvizsgálatra kötelezett vagy azt önként teljesíti illetve az adózó a sportvállalkozásban a támogatással megszerzett vagyoni részesedését 5 évig nem idegeníti el és azt más módon sem vonja ki onnan.

További adókedvezmény lehetőséget biztosít a tervezet a jelenértéken legalább 5 millió forint értékű sportcélú ingatlanfejlesztési beruházás után.

 vissza

A jelenlegi szabályozás értelmében az 1996. évi LXXXI tv 19.§ (1) bekezdése szerint az általános adómérték 19%. Ettől eltérően az alábbi feltételek teljesítése esetén a társasági adó mértéke a pozitív adóalap 50 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalék, (az e feletti összegre 19 százalék)

ha az érintett vállalkozás

a) nem vesz igénybe az adóévben e törvény alapján adókedvezményt, és

b) az adóévben legalább egy fő a foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma, és

c) az adóalapja vagy az adózás előtti eredménye az adóévben és az azt megelőző adóévben legalább a jövedelem- (nyereség-) minimum összegével egyezik meg, és

d) az államháztartásról szóló törvényben meghatározott, a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének való megfelelés hiányát az adóévben és a megelőző adóévben a munkaügyi hatóság, az adóhatóság vagy az egyenlő bánásmód követelményének ellenőrzésére jogosult hatóság jogerős és végrehajtható hatósági határozata, illetőleg – a határozat bírósági felülvizsgálata esetén – jogerős bírósági határozat nem szabott ki munkaügyi, vagy az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényben meghatározott bírságot vagy az adózás rendjéről szóló törvény szerinti mulasztási bírságot,

e) az adóévben legalább az adóév első napján érvényes minimálbér kétszeresének – ha az adózó székhelye a jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében van, akkor a minimálbér – adóévre évesített összege és a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma szorzatának megfelelő összegre vallott be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot.

Azt azért lássuk be, hogy ennek a kedvezményes adómértéknek az igénybevétele nem volt probléma mentes. A várható változások szerint nem egyszerűen csak 10%-ra csökkentik a társasági adó összegét 500 millió forintot meg nem haladó adóalappal rendelkező vállalkozások számára, de a kedvezményes kulcs alkalmazásához nem kívánnak meg külön mutatványokat, azt minden vállalkozás igénybe veheti. Ez azt feltételezné, hogy fentiekben idézett feltételrendszert töröljék a jogszabályból. A hírek szerint mindez már 2010. teljes második félévére vonatkozna. Az olvasható kalkulációk szerint az adócsökkentés 70 milliárd forintos bevételkiesést jelentene a költségvetés számára. Ez első hallásra akár hidegen is hagyhatná a vállalkozásokat, de ha az adó csökkentés nem váltja be a gazdaság kifehérítéséhez fűzött reményeket- ami ez esetben a bevallott adóalapok illetve az adót fizető vállalkozások körének bővülését is jelentheti – könnyen lehet, hogy más formában, de találkozhatunk még a költségvetés szelíden kérő kezeivel. Tapasztalataink szerint, főként a kisvállalkozások körében nemcsak a társasági adó jelenlegi mértéke okoz gondot, súlyosabb problémának tűnik a megrendelések, bevételek erőteljes csökkenése. Sok esetben a szükséges költségeket sem fedezik a várható bevételek, így a vállalkozások egy részén  már nem segíthet az adócsökkentés.

***

A T 581 számú, az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról és módosításáról szóló dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által előterjesztett törvény javaslat valódi „salátaként” tartalmazza a társasági adóra vonatkozó módosítási elképzeléseket is. A kedvezményes kulcs 10% mértékében és az ennek alkalmazására lehetőséget adó pozitív adóalap mértékében (500 millió) az előzetes jelzésekhez képest nincs változás. A javaslat rendelkezik a 2010-ben követendő eljárásról, e szerint adókötelezettség megállapításakor a pozitív adóalapot 2010. január 1. és 2010. június 30., valamint a 2010. július 1. és 2010. december 31. közötti időszakra az adóév naptári napjai alapján arányosan kell megosztani. Az első félévre eső adóalap után az adó mértéke 19% amennyiben a vállalkozás nem tesz eleget a kedvezményes adókulcs igénybevételéhez szükséges feltételeknek. A második félévre eső adóalap után 250 millió forintig az adómértéke 10%. Az e fölötti rész után 19%.

 Időközben elfogadták és hatályba lépett a Tao tv-t módosító jogszabály.  A társasági adó mértékére vonatkozó új szabályok részleteit     a 2010. évi adójogszabályok ismertetésénél megtalálod.

vissza