egy olyan, az  állam által működtetett szociális ellátórendszer, mely   a társadalom tagjainak közös kockázatvállalása alapján bizonyos feltételekkel előre meghatározott élethelyzetekben nyújt ellátást  és amelynek fenntartásához minden foglalkoztatónak és jogosultnak befizetésekkel, járulékokkal  pl. nyugdíj illetve egészségbiztosítási járulék valamint a foglalkoztatót és a biztosítottat terhelő járulékok különböző fajtáival kell hozzájárulnia.  Magánemberként és vállalkozóként így egyaránt fontos része életünknek.  Ezért időszakonként e körbe tartozó információkat is közreadunk. Az információk egy része a honlap különböző rovataiban találhatók, a könnyebb eligazodás érdekében erről itt adunk téjékoztatást.

2010. évi járulékok

2011. évi járulékemelés

Tb. járulékok 2011

NAV elnökének útmutatója

vissza

A rehabilitációs ellátás célja, hogy elősegítse azoknak az egészségkárosodott személyeknek a munka világába történő visszatérését, akiket az ORSZI rehabilitálhatónak minősített. Rehabilitációs járadékra a bejelentett magyarországi lakóhellyel rendelkező személy jogosult, aki

• 50-79 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett és ezzel összefüggésben foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas és
• kereső tevékenységet nem folytat, vagy
• a keresete, jövedelme legalább 30 %-kal alacsonyabb az egészségkárosodás bekövetkezését megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál (2009. július 1-jétől akinek az egészségkárosodása a szolgálati idejét megelőzően keletkezett, annak az igény bejelentés időpontját megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresetét kell vizsgálni), továbbá
• rehabilitálható,
• a rokkantsági nyugdíjhoz az életkora szerint szükséges szolgálati időt megszerezte és

• nem részesül egyéb társadalombiztosítási, pénzbeli egészségbiztosítási, nyugdíjszerű rendszeres, vagy munkanélküli ellátásban.

vissza

Az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultság együttes feltétele az általános szabályokhoz  hasonlóan a születési évtől függően meghatározott életkor betöltése, valamint az előírt szolgálati idő megléte és a biztosítással járó jogviszony megszüntetése.

Az előrehozott öregségi nyugdíj szabályai a 2010. január 1-jétől hatályba lépő módosítások következtében elég bonyolulttá váltak, illetőleg bizonyos korosztályok már csak csökkentéssel mehetnek előrehozott öregségi nyugdíjba.

Mely életkor betöltésétől állapítható meg legkorábban az előrehozott öregségi nyugdíj csökkentés nélkül?

A csökkentés nélküli előrehozás lehetőségével az 1952-ben és 1953-ban született nő, továbbá

az 1949-ben és 1950-ben született férfi élhet. Az életkorra vonatkozó előírások szerint az előrehozott öregségi nyugdíj

• nő részére az 59. életéve betöltésétől,

• férfi részére pedig a 60. életéve betöltésétől állapítható meg.

Az említett személyi kör részére az előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez 40 év szolgálati idő szükséges. Ha nincs meg a 40 év, akkor 37 év szolgálati idő megléte esetén is nyugdíjba lehet vonulni, ekkor azonban már csak csökkentett összegben lehet az ellátást megállapítani. Ebben az esetben a nyugellátás összegét a szükséges 40 évhez képest hiányzó szolgálati évek számától függő mértékben és az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár eléréséig terjedő idő hosszával arányosan kell csökkenteni. Az 1952-ben és 1953-ban született nők esetében a csökkenté smértékét nem az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárig, hanem –kedvezményként – a 62. életév betöltéséig, azaz legfeljebb 1095 napra kell számítani.

Fontos, hogy a csökkentett összegben megállapított előrehozott öregségi nyugdíj összege nem változik akkor sem, ha a nyugdíjas betölti a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt!

vissza

Egyéni vállalkozók esetében a korengedményes nyugdíjazásról szóló 181/1996. (XII. 6.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a munkáltató megállapodhat a munkavállalóval annak korengedményes nyugdíjazásáról

ha

-a munkavállaló az öregségi nyugdíjkorhatárnál öt évvel alacsonyabb életkort legkésőbb a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontjáig betölti,

-továbbá rendelkezik a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvénynek (a továbbiakban: Tny.) a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontjában alkalmazandó rendelkezéseiben az előrehozott öregségi nyugdíj, illetve a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez előírt és az illetékes nyugdíj biztosítási igazgatási szerv által előzetesen igazolt szolgálati idővel.

A korengedményes nyugdíjazás további feltétele a kormányrendelet 1. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a megállapodáson kívül az, hogy a munkáltató a munkavállaló előrehozott öregségi nyugdíjra jogosító korhatárának az eléréséig a – nyugdíj biztosítási igazgatási szerv által megállapított – nyugdíjának az évenkénti emelések és kiegészítések nélküli összegét a fizetési értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság elkülönített számlájára egy összegben befizesse.

A munkáltató ezen túl köteles megtéríteni a fizetési értesítésben foglaltak szerint az első tényleges folyósítás naptári évében irányadó összegben a postaköltségeket is annyi naptári hónapra, amennyire a korengedményes nyugdíjat folyósítani kell.

Amennyiben a fenti összegek az egyéni vállalkozó tevékenységének végzésével kapcsolatban merülnek fel, azok a 1995. CXVII. tv 11.sz. melléket I. pontja szerint költségként elszámolhatóak.

Általános szabály, hogy a nyugdíjas foglalkoztatottaknak a társadalombiztosításról szóló 1997. évi LXXX. törvény értelmében 2007. április 1-jétől nyugdíjjárulékot kell fizetniük. (Önkéntes vállalással már 2007. január 1-jétől lehetőség volt járulékot fizetni.)

A járulék összege 2008. január 1-jétől 9,5 százalék.

Ehhez kapcsolódóan a saját jogú nyugellátásban (öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj és rehabilitációs járadék) részesülők – ideértve azokat is, akinek a nyugellátása szünetel – nyugellátását kérelemre minden, 2007. január 1-jétől (ha 2007. április 1-jétől fizetett nyugdíjjárulékot, akkor azt követően) saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenysége 365 napja után, az általa ezen időszakban fizetendő nyugdíjjárulék alapja havi átlagos összegének 0,5 százalékával meg kell emelni.

Az ez iránti kérelmet a lakóhely szerint illetékes nyugdíj biztosítási igazgatóságnál kell előterjeszteni, melyhez csatolni kell az adott évre vonatkozó kereset igazolást, NYENYI adatlapot. Részletes  információ az adóklub regisztrált tagjainak szóló oldalakon.

vissza 

Öregségi résznyugdíjra jogosult, aki húsz év szolgálati idővel ugyan  nem rendelkezik, de legalább tizenöt év szolgálati időt szerzett és a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.  A  nyugdíjkorhatár megegyezik az öregségi teljes nyugdíjnál ismertetett életkorokkal, azonban 15 év szolgálati idő megléte esetén már megállapítható az ellátás. Természetesen a nyugdíj összege ez esetben is a megszerzett szolgálati időhöz és az átlagkeresethez fog igazodni.

Az egyéb jogosultsági feltételek, valamint a nyugdíj igénylésének szabályai szintén megegyeznek az öregségi teljes nyugdíjnál leírtakkal.

vissza