Adó hírek értesítő

Találatok ‘kettős adóztatás’ címkére

Ha magyarországi illetőségű vagy, de azon nyolcvan állam egyikében dolgozol, amelyekkel kettős adóztatást kizáró egyezményt kötöttünk, akkor főszabály szerint a munkádért kapott bér után  abban az egyezményes államban kell adóznod, ahol a munkádat végzed. Adódhat azonban olyan helyzet, hogy ettől eltérően az illetőséged szerinti államban, azaz Magyarországon kell adózz a külföldön megszerzett jövedelmed után. Ehhez a következő három feltételnek kell együttesen megvalósulnia.

  1. A munkavégzésed helye szerinti államban nem tartózkodsz egyfolytában vagy megszakításokkal összesen 183 napnál hosszabb időszakot az adott adóévben kezdődő vagy végződő bármely tizenkét hónapos időtartamon belül, ÉS
  2. a béredet olyan munkaadó fizeti, amely a munkavégzésed helye szerinti államban nem belföldi illetőségű ÉS
  3. a béred költségeit nem a munkaadódnak a munkavégzésed helye szerinti államban telephelye vagy állandó bázisa viseli.

A különböző egyezmények eltérő szabályozást tartalmazhatnak a 183 nap számítására vonatozóan. A korábban aláírt adóegyezmények az adott adóéven, pénzügyi éven vagy naptári éven belül írják  elő 183 nap figyelembevételét. Újabban  e helyett „az adóévben kezdődő vagy végződő bármely tizenkét hónapos időtartam” meghatározást használják az egyezmények arra az időszakra, melyen belül vizsgálni kell a 183 napos tartózkodás meglétét. E szabály értelmezése és gyakorlati alkalmazása országonként eltérő lehet. A NAV értelmezése szerint az adóévben kezdődő vagy végződő valamely 12 hónapos periódus annak kezdő napjától az onnan számított 12. hónap azonos számú napjáig tart. Azaz  a 2014. március 2-án kezdődő időszak 2015. március 1-én ér véget. A másik államban való munkavégzés egybefüggő szakaszait külön-külön meg kell vizsgálni, hogy beleesnek-e olyan 12 hónapos időszakba, amelyben a magánszemély tartózkodása meghaladja a 183 napot. Ha igen, úgy a kérdéses napokra eső díjazás a munkavégzés államában adóztatható meg. Ha ebben az időszakban a  munkavégzés helye szerinti államban 183 napnál rövidebb ideig tartózkodtál az egyéb feltételek megvalósulása esetén   adózási kötelezettséged nem a munkavégzés helye szerinti államban, hanem Magyarországon keletkezik.

A külföldi illetőség igazolása


A  NAV tájékoztatója mellé idéztük az Art. idevonatkozó rendelkezésének szövegét is.

A külföldi személyek egyes jövedelmei adójának megállapításával kapcsolatos kifizetői vagy adóhatósági eljárás során szükséges a külföldi illetőség külföldi adóhatóság általi igazolása. A külföldön kiállított illetőségigazolás formai követelményeire vonatkozó előírások 2014. január 1-jétől módosultak, tekintettel arra, hogy a külföldi adóhatóságok – amennyiben anyanyelvük nem az angol – nem minden esetben állítanak ki angol nyelvű illetőségigazolást.

Az idei évtől a külföldi illetőség igazolására az angol nyelvű okiratot, illetve annak magyar nyelvű szakfordítása mellett a más idegen nyelven kiállított illetőségigazolás magyar nyelvű szakfordítását is el kell fogadni. Természetesen a korábbi szabályozással összhangban az igazolás és a szakfordítás másolati példánya is használható az adó megállapítása során.

Az adóhatóság elfogadhatja a 2014-ben bemutatott, de a korábbi évekre vonatkozóan – a 2014. évtől hatályos előírások szerint – kiállított illetőségigazolást is. A 2014. évet illetően azonban csak a 2014-ben kiállított illetőségigazolás fogadható el, ugyanis az illetőséget adóévenként akkor is igazolni kell, ha az illetőség a korábban benyújtott illetőségigazolás óta nem változott.

Amennyiben hazai befektetési szolgáltató szolgáltatását határon átnyúló szolgáltatásként nyújtja, a külföldi illetőség igazolásaként elfogadhatja a szolgáltatást igénybe vevő személyazonosítására alkalmas okiratát, melyből a szolgáltatást igénybe vevő állampolgársága megállapítható és az adott személy illetőségére vonatkozó teljes bizonyító erejű nyilatkozatát.

A külföldi iletőség igazolásával kapcsolatos előírásokat az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 4. számú mellékletének 7. pontja az alábiak szerint szabályozza:

 7. A külföldi illetőség igazolására a külföldi adóhatóság – az adómentességhez való jogosultság igazolására a nemzetközi szervezet – által kiállított okirat angol nyelvű példánya, magyar nyelvű szakfordítása, vagy ezek egyikéről készült másolat szolgál (a továbbiakban: illetőségigazolás). Az illetőséget adóévenként akkor is igazolni kell, ha az illetőség a korábban benyújtott illetőségigazolás óta nem változott. A külföldi illetőségű magánszemély az illetőségigazolást az adóévben történt első kifizetés időpontját, illetősége változása esetén a változást követő első kifizetés időpontját megelőzően adja át. Amennyiben a külföldi illetőségű magánszemély a kifizetés időpontjáig nem tudja igazolni illetőségét, a kifizető az illetőségről írásbeli nyilatkozatát is elfogadhatja. Ha a külföldi illetőségű magánszemély az illetőségigazolást az adóbevallás benyújtásáig nem mutatja be, a kifizetéskor le nem vont (a juttatást követően meg nem fizetett) adót a kifizetőnek az adóév utolsó hónapját érintő kötelezettségként kell bevallania és megfizetnie. A bevallás benyújtását követően bemutatott illetőségigazolás alapján a kifizető az elévülési időn belül önellenőrzéssel helyesbíthet. A kifizető a nyilatkozatot és az illetőségigazolást megőrzi. Amennyiben hazai befektetési szolgáltató szolgáltatását határon átnyúló szolgáltatásként nyújtja, a külföldi illetőség igazolásaként elfogadhatja a szolgáltatást igénybe vevő személyazonosítására alkalmas okiratát, melyből a szolgáltatást igénybe vevő állampolgársága megállapítható és az adott személy illetőségére vonatkozó teljes bizonyító erejű nyilatkozatát.

 Kettős adóztatással kapcsolatos további információkat itt találsz.

Adóinfók a Facebookon

Hírlevél

Adónaptár

2015. augusztus
H K S C P S V
« júl    
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31  

Új Adóhírek