Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény [továbbiakban: Art.] 170. § – 172. §-ai általános érvénnyel szabályozzák az állami adóhatóság által alkalmazható bírság fajtáit, a bírságkiszabás feltételeit és mértékét.

A fenti jogszabály alkalmazására vonatkozóan megjelentette az APEH a Bírságolási kézikönyvét, melynek  célja, hogy az adózók megismerjék az adóhatóság által a bírságok megállapítása és kiszabása során alkalmazott – általános, valamint az egyes cselekményeknél, mulasztásoknál irányadó – elveket. Ez a tájékoztató nem minősül jogszabálynak, illetve az állami irányítás egyéb jogi eszközének, ezért alkalmazása az ügyfelekre és a bíróságokra nézve nem kötelező. De megismerni talán nem árt.  Itt letöltheted.

A Kormány 2010. április 16-ai hatállyal módosította a zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésének szabályait a 114/2010. (IV. 13.) Korm. rendeletben. Ennek következtében, ha a zálogtárgy lakóingatlan, azt a zálogjogosult (pénzügyi szolgáltató) csak az állami adóhatóság által üzemeltetett Elektronikus Árverési Felületen (EÁF) értékesítheti.

Az EÁF-et az APEH eredetileg az adóhatósági árverések lebonyolítására hozta létre. A pénzügyi szolgáltatók zálogjoguk érvényesítése érdekében – mintegy technikai segítségként – szintén ezen a felületen árvereznek, de ezeknek semmi köze az adóvégrehajtáshoz.

Lakóingatlannak minősül a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (továbbiakban: Vht.) 147. § (4) bekezdése szerint:

A lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan (tulajdoni illetőséget) a hozzá tartozó földrészlettel, ha arra használatbavételi engedélyt adtak ki, illetve az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett lakó-, illetőleg gazdasági épület, épületcsoport és az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó föld együttese.

Figyelem! A rendelet szerinti értékesítések közül kizárólag a fenti fogalomnak megfelelő lakóingatlanok értékesítését végzi az APEH, egyéb ingatlanok értékesítése a rendelet szerinti eljárásokban nem tartozik a hatáskörébe. Az adóvégrehajtás szabályai és az annak keretében elektronikus árverésen történő értékesítés szabályai változatlanok.

Ügyfél-elégedettségi felmérést indít május 17-től az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal ügyfélszolgálatain és honlapján. A másfél évvel ezelőtti kutatás folytatásaként az adózók újra elmondhatják véleményüket az adóhatóság szolgáltatásairól és ügyfélszolgálati tevékenységének minőségéről, amivel fontos visszajelzést adhatnak a hivatal munkájáról és működéséről.

A kérdőív itt kitölthető.

Mond meg a magadét! Mármint a véleményed.

Megjelent a  péntárgép forgalmazó és :http://www.apeh.hu/adoinfo/penztargep/forg_pt.html

szervizelő cégek : http://www.apeh.hu/adoinfo/penztargep/szerv_pt.html

a visszavont lejárt engedélyű pénztárgépek: http://www.apeh.hu/adoinfo/penztargep/penzt_visz.html

az adómemória cserére nem engedélyezett pénztárgépek: http://www.apeh.hu/adoinfo/penztargep/penzt_ncs.html

az érvényes forgalmazási engedélyű pénztárgépek: http://www.apeh.hu/adoinfo/penztargep/penzt_erv.html

a felhasználónál nem működtethető pénztárgépek:  http://www.apeh.hu/adoinfo/penztargep/penzt_nh.html

listája.

Az APEH elnöke az Art. 90.§(1) bekezdésén alapuló felhatalmazása alapján ez évben is közzé tette a Hivatal 2010. évi ellenőrzési tevékenységére vonatkozó irányelvét (7002/2010 APEH Irányelv) Ebből válogattunk olyan részleteket, melyek segíthetnek eligazodni az ez évi ellenőrzési szempontok között és betekintést engednek azok módszereibe.

A célszerűség, az eredményesség és a költségkímélés szempontjait már az ellenőrzésre történő kiválasztásnál érvényesíteni kell – így az irányelv. Ennek legfőbb eszközévé mindinkább az informatikai eszközök és módszerek sokrétű, a korábbi ellenőrzési tapasztalatok visszacsatolásán alapuló felhasználása válik. Az ellenőrzési tevékenység

eredményességét megalapozó kiválasztási rendszernek fontos összetevője a társhatóságok közötti és az egyre élénkebb, teljes körűbb nemzetközi információáramlás, valamint az adóhatóság szakterületeinek együttműködése.

A kiemelt vizsgálati irányok kijelölése az adózói magatartás jellemző jegyei alapján történik, és független az adózók tevékenységi körétől, méretétől, adófizetési képességétől, jogi helyzetétől, tulajdonosi vagy szervezeti feltételeitől, nemzeti hovatartozásától, gazdasági szerepétől és kapcsolatrendszerétől.

Az ellenőrzésre történő kiválasztás többlépcsős kockázatelemzésre alapozott informatikai rendszere az adóelkerüléssel szembeni adóhatósági fellépés alapját jelenti. A fiktív cégek és számlák kiszűrése, az adóelkerülő magatartásra utaló jelek felismerése céljából új informatikai megoldásokkal bővül a központi kockázatelemzés rendszere. Ezek legjelentősebb eleme a kockázatok felismerésének prediktív modellezésen alapuló támogatása. 2010-től a kiválasztási tevékenységben alkalmazott ellenőrzési szakértői tudást kiegészítik az adatbányászati módszerekkel kidolgozott valószínűségi értékek, besorolások.

A korábbi évek ellenőrzési irányainak továbbviteleként folytatni kell azon vállalkozások kiválasztását és egyedi kockázatelemzését, amelyekre az alábbiakban felsorolt kockázatok valamelyike jellemző:

- a bevallások benyújtásának elmaradása;

- az áfa- és a jövedelemadó bevallások összhangjának hiánya;

- többszörös székhely-, illetve tulajdonos-váltás;

- több éven keresztül jelentős összegű tagi kölcsönnel történő működés;

- nagy összegű adóhátralék felhalmozása;

- nagy összegű fizetendő és levonható áfa bevallása az előtársasági és az azt

követő időszakban;

- tartós veszteség kimutatása folyamatos működés mellett (különös tekintettel a

nagy összegben felhalmozódott veszteségek finanszírozására);

- kiegyenlített értékesítés és beszerzés az EU tagországok vállalkozásaival

folytatott kereskedelemben;

-harmadik országokkal kapcsolatos export-import ügyletek bonyolítása;

- áfa-mentes termékimport bevallása

- a bevallásokban sorozatosan nagy forgalom és a bevételhez igazodó nagyságú

kiadások szerepeltetése (ún. adóminimalizálás);

- a vállalkozások kapcsolatrendszerén, számlázási láncolatán, érdekmegosztásán

alapuló szervezett csalásban való részvétel.

 

A fenti szempontokon túlmenően a kockázatelemzés során figyelemmel kell lenni azokra az adózói jellemzőkre is, amelyek adóelkerülő magatartásra utalhatnak:

 

- azokra a vállalkozásokra, amelyek forgalma az elévülési időn belül bármikor

hirtelen és ugrásszerűen megnőtt;

- az árbevételhez képest jelentős arányú szolgáltatást (pl. rendszerhasználati díj,

bérleti díj, reklám- és marketing költség, stb.) igénybe vevő adózókra;

- a beruházásaikhoz kapcsolódóan a társasági adóról szóló törvény alapján

adóalap csökkentő tételt igénybe vevő, illetve adókedvezményt érvényesítő

adózókra;

- a különböző támogatásokat igénybe vevő vállalkozásokra;

- a kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatban adóalap-csökkentést, illetve

az innovációs járulékfizetési kötelezettséggel összefüggésben járulékalap csökkentést

alkalmazókra;

- a rendszeresen előzetesen felszámított áfát valló, de azt a folyószámlán hagyó,

vagy más adónemre átvezető adózókra;

- az Áfa-törvény területi hatályán kívül gazdasági tevékenységet végző,

külföldön telephellyel rendelkező vállalkozásokra;

- az azonos székhellyel, nem valós székhelyszolgáltatást nyújtó ügyvéddel, vagy

kézbesítési megbízottal rendelkező adózók körére.

 

Kiemelt feladat a kockázatos adózói kapcsolatok feltárása is, azon belül:

 

- a korábban az adóhatóság látókörébe került szándékos adóelkerülők, fantom

cégek tulajdonosainak és képviselőinek érdekeltségi körébe tartozó még nem

ellenőrzött vállalkozások kiválasztása;

- az adóhatóság által megállapított súlyos szabálytalanságok által érintett,

jelentős hátralékkal felszámolásra került cégek tulajdonosai, képviselői által

alapított új cégek kijelölése;

- a fenti vállalkozásokkal üzleti kapcsolatban álló vállalkozások kiválasztása;

- azon adózók kiválasztása, amelyek kiemelten kockázatos külföldi adózókkal

állnak/álltak üzleti kapcsolatban.

 

A csalárd adózói tevékenység megkezdésének megelőzése érdekében egyedi kockázatelemzés során értékelni kell minden egyes jogelőd nélkül alakult gazdasági társaságnál a társaság tagjainak, vezető tisztségviselőinek korábbi gazdasági tevékenységével, adózói múltjával kapcsolatos adatokat, valamint az érdekeltségi körükbe tartozó vállalkozásokat. A kockázatelemzési megoldásokat alkalmazni kell az átalakuló és a tevékenységüket jogutód nélkül megszüntető vállalkozások ellenőrzésének elrendelése során

 

2010-ben az ellenőrizendő főbb tevékenységi körök:

 

• a papír- és a nyomdaipar, valamint a hozzájuk kapcsolódó kereskedelem;

• az őrző-védő szolgáltatások területén működő alvállalkozói láncolatok;

• a termékbemutatókon keresztül bonyolódó kereskedelem
• a hitelközvetítés és az üzletviteli tanácsadás.

 

Az ellenőrzések során kiemelten kell vizsgálni:

 

• a vegyes termékkörű ügynöki nagykereskedelemmel, 

• a zöldség-, gyümölcs-nagykereskedelemmel és 

• a vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelemmel 

foglalkozó vállalkozások bevétel- és költségelszámolásainak valóságtartalmát, nyilvántartásainak teljeskörűségét, alvállalkozói és egyéb szerződéses kapcsolatainak dokumentáltságát, foglalkoztatottjainak jogviszonyát, adó- és járulékfizetési kötelezettségét, valamint e kötelezettségek teljesítését.

 

2011-ben ez így változik 

vissza