Adó hírek értesítő

Találatok ‘adótanácsadó’ címkére

Online Adótanácsadás


Az utazás, idő és pénz, s mivel az idő is pénz, Ezért a legtöbbször több pénz, mint gondolnád. Bízva a megállapítás általános igazságában e szolgáltatásunkat is regisztrált klubtagjainkon túl valamennyi érdeklődő figyelmébe ajánljuk. Az általános idő-és pénz szűke indított arra, hogy keressünk olyan területeket, ahol az internet Valamennyi érdekelt fél számára előnyösen használható. Kísérletként az alábbi lehetőségeket kínáljuk. A szolgáltatásaink körét és tartalmát a későbbiekben a felmerülő igényeknek megfelelően alakítjuk.

 Jelenleg adószakértő, adótanácsadó mukatársaink az alábbi szolgáltatásokkal állnak rendelkezésre

  • Gyors szogálat:    Valamennyi APEH levél, nyomtatvány esetében, ideértve az adófolyószámla kivonatot, segíthetünk, ha számodra nem egyértelmű annak tartalma, bizonytalan vagy abban mit kell, vagy mit érdemes tenned. Ehhez küldd el a kérdéses irat másolatát, tedd fel a kérdéseidet és javaslatot teszünk a szükséges tennivalókra. Ez a Szolgáltatásunk az adóbevallás nyomtatványok kivételével kiterjed az adókötelezettség teljesítésével kapcsolatos valamennyi levél, nyomtatvány megválaszolásának, kitöltésének támogatására is. Javasoljuk minden olyan esetben, amikor az adott irat  tartalma nem látszik egyértelműnek, bizonytalan az egyes kérdésekre adandó válaszok tartalma. Akkor tudunk segíteni, ha pontosan megjelölöd, hogy mely nyomtatvány, milyen pontjaival kapcsolatban merült fel kérdésed. Ha segítségre van szükséged kérésedre formai szempontból értékelünk minden fajta bizonylatot (számla, szerződés stb)  mely, könyvelésed alapja lehet. Készíts a ezekről jól olvasható másolatot, mellékeld hozzá kérdéseidet.
  • Adótanácsadás:  Ha egy e-mailben leírod adójogi, számviteli problémád lényegét, és ennek alapján az általunk feltett kérdéseket is megválaszolod, az így kialakított konkrét tényvázlat alapján a feltett kérdésekben írásban, jogszabályi hivatkozással alátámasztott álláspontot alakítunk ki.
  • Konzultáció: Nem más, mint könyvelők részére, ügyfeleiknél felmerült kérdésekben nyújtott tanácsadás.
  • Észrevétel, fellebbezés:    Az adóellenőrzések során keletkezett jegyzőkönyvek észrevételeinek, elsőfokú határozatok fellebbezéseinek elkészítését vállaljuk a megbízó nevében, a jegyzőkönyv, illetve határozat másolatok, az e-mail váltással felvett tényvázlat és a bekért irat másolatok alapján, képviseleti tevékenység ellátása nélkül.
  • Állásfoglalás kérés:   A megbízó vállalkozása szempontjából jelentős, de kialakult gyakorlattal nem rendelkező kérdésekben, állásfoglalás kérés elkészítése társaságunk nevében. Szolgáltatásunk része szükség esetén az állásfoglalások értelmezése is. Tekintsd meg árainkat, kérj ajánlatot!

Adó infó


Ügyfél-elégedettségi felmérést indít május 17-től az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal ügyfélszolgálatain és honlapján. A másfél évvel ezelőtti kutatás folytatásaként az adózók újra elmondhatják véleményüket az adóhatóság szolgáltatásairól és ügyfélszolgálati tevékenységének minőségéről, amivel fontos visszajelzést adhatnak a hivatal munkájáról és működéséről.

A kérdőív itt kitölthető.

Mond meg a magadét! Mármint a véleményed.

Öregségi nyugdíj


Hiába, no! Nem csak a munkaválalók, hanem az “örökifjú” vállalkozók  felett is elszáll az idő. Ezért nem árt néha előre is tekintenteni. Ehhez szeretnénk segítséget nyújtani a nyugdíj lehetőségekre vonatkozó összeállításunkkal.  Elsőként az öregségi nyugdíjra vonatkozó információkkal.

Az 1997. évi LXXX. törvény  “bece nevén” Tbj. társadalombiztosítási öregségi nyugdíj alábbi típusait teszi lehetővé:  

  1. öregségi teljes nyugdíj
  2. öregségi résznyugdíj
  3. előrehozott öregségi nyugdíj
  4. csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj
  5. korkedvezményes öregségi nyugdíj

 

vissza

 

Ti kérdeztétek


 Mi válaszoltunk, mind a kérdéseket, mind a válaszokat igyekeztünk rövid általános formában megfogalmazni abban a reményben, hogy másoknak is okulásul szolgálhat.
A revízió társasági adó alapunk megállapításánál nem fogadta adóalap – csökkentő tételként a megfizetett iparűzési adó után járó kedvezmény összegét arra hivatkozva, hogy volt köztartozásunk, mit tehetünk?
Javasoljuk tanulmányozni a 2008/60. sz adózási kérdést. Ez ugyan nem jogszabály, alkalmazása csak az adóhatóságra nézve kötelező, de itt éppen erről van szó. Az 1996. évi LXXXI. tv. 7.§(1) bek. x. pontja szerint az említett kedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy az adóév utolsó napján az adózónak ne legyen köztartozása. Abban, hogyan kell megítélni a köztartozás létét vagy nem létét egyértelmű eligazítást ad az említett adózási kérdés. Egy adott napon nyilvántartott adótartozást az adózó folyószámláján könyvelt adatok alapján kell megállapítani a tartozások és a túlfizetések figyelembevételével. Azaz, ha volt is az év utolsó napján egynémely adónemben tartozás, de a folyószámláján nyilvántartott túlfizetések összege meghaladta az ott szereplő tartozások összegét, nincs akadálya a kedvezmény igénybevételének. Ezen nem változtat az a körülmény sem, ha adott esetben azért mutatkozik túlfizetés a folyószámlán, mert egyes adónemeknél év közben történtek befizetések, de a bevallás csak a következő évben esedékes. Ha az év utolsó napjára vonatkozó folyószámla kivonat ezt a képet mutatja, célszerű a megállapítást megtámadni.
Önálló tevékenységet végző magánszemélyek tárgyi eszköz beszerzéseiket hogyan számolhatják el?
A kizárólag az önálló tevékenységhez használt 100 ezer forint alatti tárgyi eszközök beszerzési, előállítási költsége egy összegben elszámolható. Ha a beszerzett eszköz értéke meghaladja a 100 ezer forintot vagy alatta marad ugyan , de az adott eszközt személyes célra is használják átalány amortizációt lehet érvényesíteni. Ezen a címen az adóévi bevétel 1%-át, de legfeljebb a beszerzett eszköz nyilvántartási értékének 50%-át lehet elszámolni. Az átalány amortizáció akkor sem haladhatja meg az adóévi bevétel 1%-át, ha a magánszemély több tárgyi eszközt vásárol. Átalányamortizációt egy tárgyi eszköz után egyszer, a használatbavétel évében lehet elszámolni. Ha a tárgyi eszközt a magánszemély több tevékenységéhez is használja a költségeket nem lehet megosztani az egyes tevékenységek között, azokat csak egy a magánszemély által választott önálló tevékenység bevételévek szemben lehet elszámolni.
Társadalombiztosítási szempontból ki minősül társas vállalkozónak?
A betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság, a korlátolt felelősségű társaság,a közhasznú társaság, a közös vállalat az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony hanem tagsági jogviszony keretében történik. a szabadalmi ügyvivői társaság tagja, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda,a végrehajtó iroda, a gépjármű-vezetőképző munkaközösség, az oktatói munkaközösség, az egyéni cég tagja.
Helyettesítheti-e a számlát az azzal egy tekintet alá eső okirat?
Nem! A számlát nem helyettesítheti, csak módosíthatja, kijavíthatja, érvénytelenítheti a vele egy tekintet alá eső okirat. Ez nem egy önálló számla, mindig valamely korábban kiállított és egyértelműen azonosítható számlához kapcsolódik. Az abban megjelölt áthárított adó alapját, összegét, vagy a számla bármely tartalmi elemét módosíthatja kijavíthatja. Ez nem egy fajta bizonylat, hanem mindazon bizonylatok összefoglaló elnevezése, melyek a számlát a fentiek szerint módosítják, érvénytelenítik. A bizonylat nem forma kötött, a jogszabály csak a minimális adattartalmát határozza meg:
az okirat kibocsátásának kelte;
az okirat sorszáma, amely az okiratot kétséget kizáróan azonosítja;
hivatkozás arra a számlára, amelynek adattartalmát az okirat módosítja;
a számla adatának megnevezése, amelyet a módosítás érint, valamint a módosítás természete, illetőleg annak számszerű hatása, ha ilyen van
Ezen felül az okirat kiállítója minden általa fontosnak tartott adatot szerepeltethet.
Társaságunk 2005. évre szóló ellenőrzése során az adóhatóság nem fogadta el költségként telek vásárlásunkhoz kapcsolódó illeték költséget, jogos-e ez a döntés?
Sajnos igen. A számviteli törvény (2000.évi C. tv) 47.§(1) bekezdése szerint a bármely eszköz bekerülési értéke az adott eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében felmerült, az adott eszközhöz kapcsolható költségek együttes összege. A 47.§ (2) bekezdés a) pontja szerint a bekerülési érték részét képezi az eszköz beszerzéséhez szorosan kapcsolódó illeték is. Lévén szó a telek vásárláshoz kapcsolódó vagyonszerzési illetékről, ez egyértelműen a telek tulajdonjogának megszerzéséhez kötődő illeték. Ezért közvetlenül nem számolható el az illeték költségként. Értékcsökkenés keretében pedig azért nincs erre mód, mert a telek (a bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolásra igénybe vett telek kivételével)bekerülési értéke nem számolható el értékcsökkenésként.
Bevallásunk vizsgálatakor adóhiányt állapított meg az ellenőrzés, ez annyiban nem vitatható, hogy a nyomtatvány megfelelő sorában tévesen tüntettük fel az adó összegét, de ugyanazon nyomtatvány  tájékoztató sorában már helyesen szerepelt, ezt az ellentmondást a benyújtást követően az adóhatóság nem kifogásolta. Mit tehetünk?
Bevallottnak az e célra rendszeresített nyomtatvány adó összegének megjelelölésére szolgáló rovatában feltüntett adó összeg tekinthető. A tájékoztató sorokban feltüntetett adókötelezettség nem azonos a bevallással. Ha a kettő ellentmond egymásnak az adó összeg megjelölésre szánt rovatba írtakat fogja az adóhatóság irányadónak tekinteni. Ezért e kérdésben nem látunk érdemi lehetőséget a védekezésre. Azt viszont  javasoljuk, ha egyéb konkrét körülmények ennek nem mondanak ellent, célszerű hivatkozni a szándékosság hiányára (hiszen a tájékoztató adatok között szerepelt a helyes adó összeg, ez igazolhatja, hogy az adózó célja nem az adóelkerülés volt) és erre tekintettel kérni az adóbírság és a késedelmi pótlék kiszabásának mellőzését. Amennyiben ezt az adóhatóság kivételes méltánylást érdemlő körülménynek tekinti figyelembe fogja venni a szankciók megállapításánál.
A múlt év júniusában kelt, tulajdonközösséget megszüntető szerződésből számomra kifizetett összeg után akkor is ez évben kell adóznom, ha a pénzt csak 2010-ben utalták át a számlámra?
Feltételezve, hogy az említett tulajdonközösséget megszüntető szerződés ingatlanra vonatkozik, azt az  ingatlanügyi hatósághoz még 2009-ben benyújtották és a tulajdonközösség megszüntetéséből jövedelem keletkezett (a esetleges jövedelem megállapítására az szja tv 60-63§  adnak eligazítást) az szja tv 59.§ irányadó, e szerint: “ Az ingatlan átruházásából, a vagyoni értékű jog visszterhes  alapításából, átruházásából (végleges átengedéséből),  megszüntetéséből, ilyen jogról való végleges lemondásból (a  továbbiakban: a vagyoni értékűjog átruházása) származó jövedelmet  azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló  érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) az  ingatlanügyi hatósághoz benyújtották. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre nem kötelezett vagyoni értékű jog átruházása esetén a  jövedelemszerzés időpontja az a nap, amikor az erre vonatkozó szerződés kelt.”  Az idézett jogszabály szerint, ha keletkezett jövedelem, azt 2009-ben szerzettnek kell tekinteni függetlenül a tényleges kifizetéstől, ezért ez esetben bevallást  tenni és az adót megfizetni 2010. május 20-ig kell.
Két társaság kapcsolt vállalkozásként való megítélésében van- e jelentősége annak, hogy a társaságok tevékenysége között átfedés van, illetve, hogy ügyvezetőjük azonos?
A kapcsolt vállalkozás fogalmát a Tao tv. 4.§.23.pontjában írtak:
a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
b) az adózó és az a személy, amely az adózóban – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
c) az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni;
d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll;
e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll;
 
a többségi befolyás fogalmát pedig a Ptk 685/B§ az alábiak szerint határozza meg:
(1)  az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával vagy meghatározó befolyással rendelkezik.
 
 
 
 (2) A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja, illetve részvényese és
a) jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy
b) a jogi személy más tagjaival, illetve részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával.
 (3) A meghatározó befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára a (2) bekezdés szerinti jogosultságok közvetett módon biztosítottak. A befolyással rendelkezőnek egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával közvetett módon való rendelkezése vagy egy jogi személyben közvetetten fennálló meghatározó befolyása megállapítása során a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyt (köztes vállalkozást) megillető szavazatokat meg kell szorozni a befolyással rendelkezőnek a köztes vállalkozásban, illetve vállalkozásokban fennálló szavazatával. Ha a köztes vállalkozásban fennálló szavazatok mértéke az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni.
(4) A 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani.
Az idézett jogszabályhelyek alapján sem a tevékenységi körök közötti átfedés, sem az ügyvezetők azonossága nem bír jelentősséggel a kapcsoltvállalkozási minőség meghatározásánál.
 
 
 
 

Adó infó


Megjelent a  péntárgép forgalmazó és :http://www.apeh.hu/adoinfo/penztargep/forg_pt.html

szervizelő cégek : http://www.apeh.hu/adoinfo/penztargep/szerv_pt.html

a visszavont lejárt engedélyű pénztárgépek: http://www.apeh.hu/adoinfo/penztargep/penzt_visz.html

az adómemória cserére nem engedélyezett pénztárgépek: http://www.apeh.hu/adoinfo/penztargep/penzt_ncs.html

az érvényes forgalmazási engedélyű pénztárgépek: http://www.apeh.hu/adoinfo/penztargep/penzt_erv.html

a felhasználónál nem működtethető pénztárgépek:  http://www.apeh.hu/adoinfo/penztargep/penzt_nh.html

listája.

Adó infó


A gépjárművek vizsgáztatásának áfa-rendszerbeli kezelése

A közúti járművek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával, környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenőrzésével, továbbá a gépjárműfenntartó tevékenységgel kapcsolatos egyes közlekedési hatósági eljárások díjáról szóló 91/2004. (VI. 29). GKM rendelet (továbbiakban: Rendelet) szabályai 2010. január 1-jétől módosultak, aminek eredményeként a gépjárművek vizsgáztatásának áfa-rendszerbeli kezelése megváltozott.

2008. január 1-je és 2009. december 31-e közötti megítélés

Ebben az időszakban a gépjármű-vizsgáztatást végző szervezetet a műszaki vizsgáztatásért megillető 20 százalékot kitevő díjtételtért cserébe végzett tevékenység nem volt közhatalmi tevékenységnek tekinthető, így az ezért járó ellenértéket, mint a vizsgáztatást kérő fél felé nyújtott szolgáltatás ellenértékét, bruttó – általános forgalmi adót tartalmazó – összegként kellett kezelni, ezért az ilyen szolgáltatást nyújtó vállalkozások levonási joga is megnyílt, hiszen e tekintetben nem merült föl náluk áfa körön kívüli tevékenység.

2010. január 1-jétől hatályos megítélés

A 2010. január 1-jétől hatályos Rendelet szabályai alapján a műszaki vizsgáztatás – valamint az ennek keretében végzett környezetvédelmi felülvizsgálat – során a közreműködő külső vizsgáló állomások közhatalmi tevékenységet végeznek, ezért az általuk végzett tevékenység az áfatörvény 7. § (1) bekezdése alapján nem gazdasági tevékenység. Erre tekintettel az ilyen tevékenységhez kapcsolódóan áfa levonási jogot gyakorolni nem lehet. Ezért a tételesen elkülöníthető beszerzések adótartalma nem levonható, a tételesen el nem különíthető beszerzések áfa tartalmát a megosztási szabályok szerint kell megosztani levonható és le nem vonható részre.

 

Önellenőrzés


Az adóalapra, adóra, költségvetési támogatásra vonatkozóan már benyújtott bevallás helyesbíthető önellenőrzéssel, a benyújtásra előírt határidőt követően, de az ezekre vonatkozó bevallási időszakra vonatkozó adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül. Ezen időszakon belül akkor is lehetséges önellenőrzés, ha időközben az érintett adó megszűnt. Az önellenőrzés során az eredeti bevallási időszakban érvényes jogszabályokat kell alkalmazni.

Az önellenőrzés során megállapított adóalapot, adót, költségvetési támogatást nyilvántartásba kell venni, kivéve a magánszemély jövedelemadójára vonatkozó önellenőrzés megállapításait. A nyilvántartásnak legalább a következő adatokat kell tartalmazni:

a helyesbítéssel érintett adó/ költségvetési támogatás megnevezése

az eredeti bevallási kötelezettség törvényben meghatározott határnapja

a helyesbítés, nyilvántartásba vétel időpontja

a helyesbített adó, költségvetési támogatás alapja

a helyesbített adó, költségvetési támogatás összege

a bevallás benyújtására előírt határnapot követő naptól a nyilvántartásba vételig eltelt napok száma

az önellenőrzési pótlék napi mértéke

az önellenőrzési pótlék összege

az önellenőrzési pótlék azon összege amit az adózónak pénzügyileg rendezni kell

A nyilvántartáshoz mellékelni kell a helyesbítés szöveges indoklását és a pótlék számításának levezetését. Az adóhatóság az önellenőrzési nyilvántartást csak ellenőrzési eljárás keretében vizsgálhatja, az önellenőrzési nyilvántartást az adózónak az önellenőrzéshez nem kell csatolnia.

A helyesbített adóalapot, adót és költségvetési támogatást a helyesbítéstől számított 15 napon belül az erre a célra szolgáló nyomtatványon kell bevallani, és a feltárt adóhiányt a bevallással egy időben megfizetni, az esetleges adótöbblet visszaigénylésére a helyesbítéstől számított 15. napot követően nyílik lehetőség. Nem tekinthető szabályos önellenőrzésnek, ha a feltárt adókülönbözet bevallása nem, vagy nem az előírt nyomtatványon történik meg. Amennyiben az önellenőrzés pótlékfizetési kötelezettséggel is jár, az önellenőrzés akkor fejeződik be, ha az adózó az adó, támogatás összegén kívül a pótlékot is megállapítja és egyidejűleg meg is fizeti.

Az önellenőrzésre használható nyomtatványok:

2007. december 31-ig terjedő adómegállapítási időszakra az önellenőrzés az erre a célra készített, a kereskedelmi forgalomban kapható formanyomtatványon történhet. A magánszemélyek személyi jövedelem adója, az egyéni vállalkozó saját járuléka, a járulékfizetési felső határt meghaladóan levont egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, valamint az egészségügyi hozzájárulás tekintetében a ’35-ös önellenőrzési lapot, egyéb esetekben a ’31 általános önellenőrzési lapot lehet használni.

A magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról szóló ’08. számú bevallásban szereplő adatok helyesbítésére a ’08 számú bevallás szolgál. Amennyiben a ’08-as bevalláson szereplő kötelezettség 2006. április 01. előtt keletkezett és az eredeti kötelezettség bevallására a ’01-es vagy ’081-es nyomtatványon került sor, az önellenőrzés a 0731-es nyomtatványon hajható végre. 2006. és 2007. években benyújtott bevallásokban elkövetett tévedések önellenőrzését nem ezen, hanem időszaktól függően a 0608, 06082, 06083, 06084, illetve a 0708. számú bevalláson kell teljesíteni. Egyszerű, nem?!!!

Mikor nem lehetséges az önellenőrzés?

Ha az adózó az érintett adóról egyáltalán nem nyújtott be bevallást. Nem minősül önellenőrzésnek a határidőben be nem nyújtott bevallás pótlása.

Ha az érintett adó, költségvetési támogatás vizsgálatára ellenőrzés indult, az ellenőrzéssel vizsgált időszakra vonatkozóan. Mikor indul az ellenőrzés? Általában az erről szóló értesítés kézbesítésekor, ha ezt az adóhatóság mellőzi a megbízólevél átadásával vagy az általános megbízólevél bemutatásával kezdődik. Figyelem! Ha a megbízólevél átvételét megtagadja az adózó az ellenőrzés két hatósági tanú jelenlétében az erről szóló jegyzőkönyv felvételével és aláírásával veszi kezdetét.  Figyelem! Az adóhatósági ellenőrzés megkezdésének időpontjában folyamatban lévő önellenőrzést az adózó jogosult az önellenőrzés szabályai szerint befejezni. Folyamatban lévő önellenőrzésnek az tekinthető, ha az adózó a feltárt adót, támogatást már nyilvántartásba vette, de az önellenőrzési bevallás benyújtására nyitva álló idő (15 nap) még nem járt le. Ez volt igaz 2010. 12.31-ig.  Tájékozódj a 2011.01.01-től érvényes új szabályokról!!!

Ha az adóhatóság az adót, költségvetési támogatást utólag megállapította. Ezen adók támogatások módosításra önellenőrzéssel nincs lehetőség.

Ha az adózó a bevallás vagy a költségvetési támogatás elkészítése során nem tévedést követett el, hanem valamely okból nem használt ki valamely egyébként számára nyitva álló lehetőséget. Pl. ha valamilyen választási lehetőséggel az adózó jogszerűen élt ezt önellenőrzéssel módosítani nem lehet. Nem vonatkozik ez igénybe ne vett adókedvezményre, ez utólag önellenőrzéssel érvényesíthető.

Ha a bevallás olyan adatában történt tévedés, amely nincs közvetlen hatással sem az adó alapjára sem annak összegére. Az adómegállapításra nyitva álló határidőn belül kezdeményezhető a bevallás kijavítása ilyen esetekben.

Ha az adó megállapítására vonatkozó jog elévült. Ez annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év elteltével következik be, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. Ez a bevallások esetében a kötelezettség teljesítésétől függetlenül a tárgy év december 31-től számított öt év. Figyelem! Az önellenőrzés az , ha az adókülönbözet az adózó javára mutatkozik, az elévülést megszakítja, azaz az önellenőrzés befejezésétől az elévülés szempontjából újabb öt év kezdődik.

vissza

Adó infó


Önellenőrzés

„Az önellenőrzés joga az önadózásból következik, ha ugyanis az adózónak saját magának kell megállapítania és bevallania az adóját és költségvetési támogatását, akkor nem zárható el attól a lehetőségtől, hogy tévedését utóbb korrigálja. Az önellenőrzés lehetőségével érdemes élnie az adózónak, mert ezzel mentesül a súlyosabb jogkövetkezmények alól. Gyakorlatilag az önellenőrzés nem más, mint a bevallott adó helyesbítése.” Mondja nagyon helyesen az APEH Önellenőrzésről szóló tájékoztatója. A magunk részéről csak annyit tennénk hozzá, hogy az egész folyamatot a felismerés indíthatja el. Valódi tévedés esetén ennek, a szándékos nem jól csinálás esetén pedig annak a felismerése, hogy nagyobb lehet a hátránya, mint az előnye az eltévelyedésnek. Ebben a felismerésben lehet minden adózó segítségére az adóklub. Akár az itt hozzáférhető információk, akár az adószakértő, adótanácsadó szolgáltatás igénybevételével. Már csak ezért is buzdítunk mindenkit látogasson el időnként hozzánk, ha kételye van vegye igénybe online tanácsadási szolgáltatásunkat, lényegesen olcsóbbak vagyunk mint egy mégoly humánus bírság és a velejáró késedelmi pótlék.

Mit ellenőriz az APEH?


Az APEH elnöke az Art. 90.§(1) bekezdésén alapuló felhatalmazása alapján ez évben is közzé tette a Hivatal 2010. évi ellenőrzési tevékenységére vonatkozó irányelvét (7002/2010 APEH Irányelv) Ebből válogattunk olyan részleteket, melyek segíthetnek eligazodni az ez évi ellenőrzési szempontok között és betekintést engednek azok módszereibe.

A célszerűség, az eredményesség és a költségkímélés szempontjait már az ellenőrzésre történő kiválasztásnál érvényesíteni kell – így az irányelv. Ennek legfőbb eszközévé mindinkább az informatikai eszközök és módszerek sokrétű, a korábbi ellenőrzési tapasztalatok visszacsatolásán alapuló felhasználása válik. Az ellenőrzési tevékenység

eredményességét megalapozó kiválasztási rendszernek fontos összetevője a társhatóságok közötti és az egyre élénkebb, teljes körűbb nemzetközi információáramlás, valamint az adóhatóság szakterületeinek együttműködése.

A kiemelt vizsgálati irányok kijelölése az adózói magatartás jellemző jegyei alapján történik, és független az adózók tevékenységi körétől, méretétől, adófizetési képességétől, jogi helyzetétől, tulajdonosi vagy szervezeti feltételeitől, nemzeti hovatartozásától, gazdasági szerepétől és kapcsolatrendszerétől.

Az ellenőrzésre történő kiválasztás többlépcsős kockázatelemzésre alapozott informatikai rendszere az adóelkerüléssel szembeni adóhatósági fellépés alapját jelenti. A fiktív cégek és számlák kiszűrése, az adóelkerülő magatartásra utaló jelek felismerése céljából új informatikai megoldásokkal bővül a központi kockázatelemzés rendszere. Ezek legjelentősebb eleme a kockázatok felismerésének prediktív modellezésen alapuló támogatása. 2010-től a kiválasztási tevékenységben alkalmazott ellenőrzési szakértői tudást kiegészítik az adatbányászati módszerekkel kidolgozott valószínűségi értékek, besorolások.

A korábbi évek ellenőrzési irányainak továbbviteleként folytatni kell azon vállalkozások kiválasztását és egyedi kockázatelemzését, amelyekre az alábbiakban felsorolt kockázatok valamelyike jellemző:

- a bevallások benyújtásának elmaradása;

- az áfa- és a jövedelemadó bevallások összhangjának hiánya;

- többszörös székhely-, illetve tulajdonos-váltás;

- több éven keresztül jelentős összegű tagi kölcsönnel történő működés;

- nagy összegű adóhátralék felhalmozása;

- nagy összegű fizetendő és levonható áfa bevallása az előtársasági és az azt

követő időszakban;

- tartós veszteség kimutatása folyamatos működés mellett (különös tekintettel a

nagy összegben felhalmozódott veszteségek finanszírozására);

- kiegyenlített értékesítés és beszerzés az EU tagországok vállalkozásaival

folytatott kereskedelemben;

-harmadik országokkal kapcsolatos export-import ügyletek bonyolítása;

- áfa-mentes termékimport bevallása

- a bevallásokban sorozatosan nagy forgalom és a bevételhez igazodó nagyságú

kiadások szerepeltetése (ún. adóminimalizálás);

- a vállalkozások kapcsolatrendszerén, számlázási láncolatán, érdekmegosztásán

alapuló szervezett csalásban való részvétel.

 

A fenti szempontokon túlmenően a kockázatelemzés során figyelemmel kell lenni azokra az adózói jellemzőkre is, amelyek adóelkerülő magatartásra utalhatnak:

 

- azokra a vállalkozásokra, amelyek forgalma az elévülési időn belül bármikor

hirtelen és ugrásszerűen megnőtt;

- az árbevételhez képest jelentős arányú szolgáltatást (pl. rendszerhasználati díj,

bérleti díj, reklám- és marketing költség, stb.) igénybe vevő adózókra;

- a beruházásaikhoz kapcsolódóan a társasági adóról szóló törvény alapján

adóalap csökkentő tételt igénybe vevő, illetve adókedvezményt érvényesítő

adózókra;

- a különböző támogatásokat igénybe vevő vállalkozásokra;

- a kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatban adóalap-csökkentést, illetve

az innovációs járulékfizetési kötelezettséggel összefüggésben járulékalap csökkentést

alkalmazókra;

- a rendszeresen előzetesen felszámított áfát valló, de azt a folyószámlán hagyó,

vagy más adónemre átvezető adózókra;

- az Áfa-törvény területi hatályán kívül gazdasági tevékenységet végző,

külföldön telephellyel rendelkező vállalkozásokra;

- az azonos székhellyel, nem valós székhelyszolgáltatást nyújtó ügyvéddel, vagy

kézbesítési megbízottal rendelkező adózók körére.

 

Kiemelt feladat a kockázatos adózói kapcsolatok feltárása is, azon belül:

 

- a korábban az adóhatóság látókörébe került szándékos adóelkerülők, fantom

cégek tulajdonosainak és képviselőinek érdekeltségi körébe tartozó még nem

ellenőrzött vállalkozások kiválasztása;

- az adóhatóság által megállapított súlyos szabálytalanságok által érintett,

jelentős hátralékkal felszámolásra került cégek tulajdonosai, képviselői által

alapított új cégek kijelölése;

- a fenti vállalkozásokkal üzleti kapcsolatban álló vállalkozások kiválasztása;

- azon adózók kiválasztása, amelyek kiemelten kockázatos külföldi adózókkal

állnak/álltak üzleti kapcsolatban.

 

A csalárd adózói tevékenység megkezdésének megelőzése érdekében egyedi kockázatelemzés során értékelni kell minden egyes jogelőd nélkül alakult gazdasági társaságnál a társaság tagjainak, vezető tisztségviselőinek korábbi gazdasági tevékenységével, adózói múltjával kapcsolatos adatokat, valamint az érdekeltségi körükbe tartozó vállalkozásokat. A kockázatelemzési megoldásokat alkalmazni kell az átalakuló és a tevékenységüket jogutód nélkül megszüntető vállalkozások ellenőrzésének elrendelése során

 

2010-ben az ellenőrizendő főbb tevékenységi körök:

 

  • a papír- és a nyomdaipar, valamint a hozzájuk kapcsolódó kereskedelem;
  • az őrző-védő szolgáltatások területén működő alvállalkozói láncolatok;
  • a termékbemutatókon keresztül bonyolódó kereskedelem
  • a hitelközvetítés és az üzletviteli tanácsadás.
     

Az ellenőrzések során kiemelten kell vizsgálni:

 

  • a vegyes termékkörű ügynöki nagykereskedelemmel, 
  • a zöldség-, gyümölcs-nagykereskedelemmel és 
  • a vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelemmel 

foglalkozó vállalkozások bevétel- és költségelszámolásainak valóságtartalmát, nyilvántartásainak teljeskörűségét, alvállalkozói és egyéb szerződéses kapcsolatainak dokumentáltságát, foglalkoztatottjainak jogviszonyát, adó- és járulékfizetési kötelezettségét, valamint e kötelezettségek teljesítését.

 

2011-ben ez így változik 

vissza

Adó infó


Alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó tevékenységének szüneteltetése

A jogszabály nem tartalmaz tilalmat arra vonatkozóan, hogy az az egyéni vállalkozó, aki alkalmazottat foglalkoztat, nem szüneteltetheti egyéni vállalkozói tevékenységét, így az alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó is szüneteltetheti a tevékenységét.

A szünetelés bejelentését követően, annak tartama alatt az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységet nem végezhet, egyéni vállalkozói tevékenységhez kötődő új jogosultságot nem szerezhet, új kötelezettséget nem vállalhat. Az egyéni vállalkozó tevékenységének folytatása során a szünetelésig keletkezett és azt követően esedékessé váló fizetési kötelezettségeit a szünetelés ideje alatt is köteles teljesíteni.

Ebben az esetben az egyéni vállalkozónak az alkalmazottak jogviszonyának rendezésével összefüggésben két lehetősége van.

Az egyéni vállalkozó a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 89. § (1) bekezdésében szabályozott rendes felmondás lehetőségével, a (3) bekezdésben meghatározott, a munkáltató működésével összefüggő okra hivatkozva szünteti meg az alkalmazott munkaviszonyát.

A munkaviszony továbbra is fennmarad – mivel a Mt. nem ismeri a munkaviszony szünetelésének fogalmát – melynek költségeit, járulékait az egyéni vállalkozónak továbbra is viselnie kell, annak ellenére, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése alatt az egyéni vállalkozó tevékenységet nem folytathat, további kötelezettséget nem vállalhat.

Ne hagyd veszni!

Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás lehetőségének megszűnésével feleslegessé vált, a munkáltatót terhelő közterhek megfizetésére szolgáló közteherjegyek alkalmazása, ezért azok előállítása és forgalmazása 2010. április 1-jével megszűnik. A fel nem használt közteherjegyek értékének visszatérítését kérelemre az állami adóhatóság teljesíti a 8/2010. (III. 18.) PM rendelet alapján. A fel nem használt közteherjegyek értékének visszatérítését a kérelmező az állami adóhatóság által erre a célra rendszeresített 10KTH jelű nyomtatványon személyesen kizárólag az állami adóhatóság megyeszékhelyeken található ügyfélszolgálatain vagy postai úton lehet kérni, 2010. szeptember 30-ig. Figyelem ez a határidő jogvesztő,ezért a határidő után benyújtott kérelmeket az adóhatóság érdemi vizsgálat nélkül el fogja utasítani! A postai úton előterjesztett kérelem kizárólag abban az esetben tekinthető határidőben benyújtottnak, ha azt legkésőbb 2010. szeptember 30. napján postára adják.

A 10KTH jelű nyomtatvány kereskedelmi forgalomban nem kapható, de az állami adóhatóság bármely ügyfélszolgálatán beszerezhető, vagy az adóhatóság honlapjáról letölthető, és kizárólag papíralapon terjeszthető elő.

Már telefonon is intézheted!

2010. április 1-jétől az adóhatóság ügyintéző contact centerében (ÜCC) közösségi adószám igénylésére, jövedelemigazolás iránti kérelem előterjesztésére, valamint az adókötelezettséget keletkeztető értékhatár elérésének bejelentésére is van lehetőség.

Adohirtar.blog.hu

Adónaptár

május 2012
H K S C P S V
« ápr    
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031  

Szavazás

Mely szolgáltatások segítenék a munkádat?

Eredmény

Loading ... Loading ...

Új Adóhírek