Mi válaszoltunk, mind a kérdéseket, mind a válaszokat igyekeztünk rövid általános formában megfogalmazni abban a reményben, hogy másoknak is okulásul szolgálhat.
A revízió társasági adó alapunk megállapításánál nem fogadta adóalap – csökkentő tételként a megfizetett iparűzési adó után járó kedvezmény összegét arra hivatkozva, hogy volt köztartozásunk, mit tehetünk?
Javasoljuk tanulmányozni a 2008/60. sz adózási kérdést. Ez ugyan nem jogszabály, alkalmazása csak az adóhatóságra nézve kötelező, de itt éppen erről van szó. Az 1996. évi LXXXI. tv. 7.§(1) bek. x. pontja szerint az említett kedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy az adóév utolsó napján az adózónak ne legyen köztartozása. Abban, hogyan kell megítélni a köztartozás létét vagy nem létét egyértelmű eligazítást ad az említett adózási kérdés. Egy adott napon nyilvántartott adótartozást az adózó folyószámláján könyvelt adatok alapján kell megállapítani a tartozások és a túlfizetések figyelembevételével. Azaz, ha volt is az év utolsó napján egynémely adónemben tartozás, de a folyószámláján nyilvántartott túlfizetések összege meghaladta az ott szereplő tartozások összegét, nincs akadálya a kedvezmény igénybevételének. Ezen nem változtat az a körülmény sem, ha adott esetben azért mutatkozik túlfizetés a folyószámlán, mert egyes adónemeknél év közben történtek befizetések, de a bevallás csak a következő évben esedékes. Ha az év utolsó napjára vonatkozó folyószámla kivonat ezt a képet mutatja, célszerű a megállapítást megtámadni.
Önálló tevékenységet végző magánszemélyek tárgyi eszköz beszerzéseiket hogyan számolhatják el?
A kizárólag az önálló tevékenységhez használt 100 ezer forint alatti tárgyi eszközök beszerzési, előállítási költsége egy összegben elszámolható. Ha a beszerzett eszköz értéke meghaladja a 100 ezer forintot vagy alatta marad ugyan , de az adott eszközt személyes célra is használják átalány amortizációt lehet érvényesíteni. Ezen a címen az adóévi bevétel 1%-át, de legfeljebb a beszerzett eszköz nyilvántartási értékének 50%-át lehet elszámolni. Az átalány amortizáció akkor sem haladhatja meg az adóévi bevétel 1%-át, ha a magánszemély több tárgyi eszközt vásárol. Átalányamortizációt egy tárgyi eszköz után egyszer, a használatbavétel évében lehet elszámolni. Ha a tárgyi eszközt a magánszemély több tevékenységéhez is használja a költségeket nem lehet megosztani az egyes tevékenységek között, azokat csak egy a magánszemély által választott önálló tevékenység bevételévek szemben lehet elszámolni.
Társadalombiztosítási szempontból ki minősül társas vállalkozónak?
A betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság, a korlátolt felelősségű társaság,a közhasznú társaság, a közös vállalat az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony hanem tagsági jogviszony keretében történik. a szabadalmi ügyvivői társaság tagja, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda,a végrehajtó iroda, a gépjármű-vezetőképző munkaközösség, az oktatói munkaközösség, az egyéni cég tagja.
Helyettesítheti-e a számlát az azzal egy tekintet alá eső okirat?
Nem! A számlát nem helyettesítheti, csak módosíthatja, kijavíthatja, érvénytelenítheti a vele egy tekintet alá eső okirat. Ez nem egy önálló számla, mindig valamely korábban kiállított és egyértelműen azonosítható számlához kapcsolódik. Az abban megjelölt áthárított adó alapját, összegét, vagy a számla bármely tartalmi elemét módosíthatja kijavíthatja. Ez nem egy fajta bizonylat, hanem mindazon bizonylatok összefoglaló elnevezése, melyek a számlát a fentiek szerint módosítják, érvénytelenítik. A bizonylat nem forma kötött, a jogszabály csak a minimális adattartalmát határozza meg:
az okirat kibocsátásának kelte;
az okirat sorszáma, amely az okiratot kétséget kizáróan azonosítja;
hivatkozás arra a számlára, amelynek adattartalmát az okirat módosítja;
a számla adatának megnevezése, amelyet a módosítás érint, valamint a módosítás természete, illetőleg annak számszerű hatása, ha ilyen van
Ezen felül az okirat kiállítója minden általa fontosnak tartott adatot szerepeltethet.
Társaságunk 2005. évre szóló ellenőrzése során az adóhatóság nem fogadta el költségként telek vásárlásunkhoz kapcsolódó illeték költséget, jogos-e ez a döntés?
Sajnos igen. A számviteli törvény (2000.évi C. tv) 47.§(1) bekezdése szerint a bármely eszköz bekerülési értéke az adott eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében felmerült, az adott eszközhöz kapcsolható költségek együttes összege. A 47.§ (2) bekezdés a) pontja szerint a bekerülési érték részét képezi az eszköz beszerzéséhez szorosan kapcsolódó illeték is. Lévén szó a telek vásárláshoz kapcsolódó vagyonszerzési illetékről, ez egyértelműen a telek tulajdonjogának megszerzéséhez kötődő illeték. Ezért közvetlenül nem számolható el az illeték költségként. Értékcsökkenés keretében pedig azért nincs erre mód, mert a telek (a bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolásra igénybe vett telek kivételével)bekerülési értéke nem számolható el értékcsökkenésként.
Bevallásunk vizsgálatakor adóhiányt állapított meg az ellenőrzés, ez annyiban nem vitatható, hogy a nyomtatvány megfelelő sorában tévesen tüntettük fel az adó összegét, de ugyanazon nyomtatvány tájékoztató sorában már helyesen szerepelt, ezt az ellentmondást a benyújtást követően az adóhatóság nem kifogásolta. Mit tehetünk?
Bevallottnak az e célra rendszeresített nyomtatvány adó összegének megjelelölésére szolgáló rovatában feltüntett adó összeg tekinthető. A tájékoztató sorokban feltüntetett adókötelezettség nem azonos a bevallással. Ha a kettő ellentmond egymásnak az adó összeg megjelölésre szánt rovatba írtakat fogja az adóhatóság irányadónak tekinteni. Ezért e kérdésben nem látunk érdemi lehetőséget a védekezésre. Azt viszont javasoljuk, ha egyéb konkrét körülmények ennek nem mondanak ellent, célszerű hivatkozni a szándékosság hiányára (hiszen a tájékoztató adatok között szerepelt a helyes adó összeg, ez igazolhatja, hogy az adózó célja nem az adóelkerülés volt) és erre tekintettel kérni az adóbírság és a késedelmi pótlék kiszabásának mellőzését. Amennyiben ezt az adóhatóság kivételes méltánylást érdemlő körülménynek tekinti figyelembe fogja venni a szankciók megállapításánál.
A múlt év júniusában kelt, tulajdonközösséget megszüntető szerződésből számomra kifizetett összeg után akkor is ez évben kell adóznom, ha a pénzt csak 2010-ben utalták át a számlámra?
Feltételezve, hogy az említett tulajdonközösséget megszüntető szerződés ingatlanra vonatkozik, azt az ingatlanügyi hatósághoz még 2009-ben benyújtották és a tulajdonközösség megszüntetéséből jövedelem keletkezett (a esetleges jövedelem megállapítására az szja tv 60-63§ adnak eligazítást) az szja tv 59.§ irányadó, e szerint: “ Az ingatlan átruházásából, a vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, átruházásából (végleges átengedéséből), megszüntetéséből, ilyen jogról való végleges lemondásból (a továbbiakban: a vagyoni értékűjog átruházása) származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre nem kötelezett vagyoni értékű jog átruházása esetén a jövedelemszerzés időpontja az a nap, amikor az erre vonatkozó szerződés kelt.” Az idézett jogszabály szerint, ha keletkezett jövedelem, azt 2009-ben szerzettnek kell tekinteni függetlenül a tényleges kifizetéstől, ezért ez esetben bevallást tenni és az adót megfizetni 2010. május 20-ig kell.
Két társaság kapcsolt vállalkozásként való megítélésében van- e jelentősége annak, hogy a társaságok tevékenysége között átfedés van, illetve, hogy ügyvezetőjük azonos?
A kapcsolt vállalkozás fogalmát a Tao tv. 4.§.23.pontjában írtak:
a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
b) az adózó és az a személy, amely az adózóban – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
c) az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni;
d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll;
e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll;
a többségi befolyás fogalmát pedig a Ptk 685/B§ az alábiak szerint határozza meg:
(1) az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával vagy meghatározó befolyással rendelkezik.
(2) A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja, illetve részvényese és
a) jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy
b) a jogi személy más tagjaival, illetve részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával.
(3) A meghatározó befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára a (2) bekezdés szerinti jogosultságok közvetett módon biztosítottak. A befolyással rendelkezőnek egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával közvetett módon való rendelkezése vagy egy jogi személyben közvetetten fennálló meghatározó befolyása megállapítása során a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyt (köztes vállalkozást) megillető szavazatokat meg kell szorozni a befolyással rendelkezőnek a köztes vállalkozásban, illetve vállalkozásokban fennálló szavazatával. Ha a köztes vállalkozásban fennálló szavazatok mértéke az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni.
(4) A 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani.
Az idézett jogszabályhelyek alapján sem a tevékenységi körök közötti átfedés, sem az ügyvezetők azonossága nem bír jelentősséggel a kapcsoltvállalkozási minőség meghatározásánál.
Loading ...
