Költségek meghatározása

2014-12-17

Ha a bevételek pontos meghatározásának szükségességét a NAV-val való tartós barátsággal indokoltuk, a költségek minden lehetőséget felölelő számbavétele saját lelki békénk és pénztárcánk megóvása érdekében bír jelentőséggel. Ezért a bevételekről szóló tájékoztatóhoz hasonlóan a fontosabb költség elszámolási lehetőségek felsorolása mellett idézzük az szja törvény erre vonatkozó mellékleteit.

Az egyéni vállalkozó a vállalkozói adóalap kiszámításakor főszabályként az Szja tv. 4. és 11. számú mellékletében foglalt rendelkezések alapján számolhat el költséget. A kiadás igazolására csak az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényben (a továbbiakban: Áfa tv.) meghatározott bizonylat felel meg abban az esetben, ha a vállalkozó olyan terméket, szolgáltatást vásárol, amelynek az eladója bármely oknál fogva ezek átadására kötelezett.

Általános szabály, hogy költségként csak a ténylegesen felmerült és szabályszerűen bizonylatolt olyan kiadás számolható el, amely a bevétel megszerzése, a jövedelemszerző tevékenység folytatása érdekében merült fel az adóévben és az Szja tv. rendelkezése szerint is elismert költségnek minősül. Az elszámolható kiadások körében az általánostól eltérő szabály vonatkozik az értékcsökkenési leírás alá vont tárgyi eszközökre és a nem anyagi javakra. A kezdő vállalkozó az első adóévben költségként számolhatja el a tevékenység megkezdését megelőző 3 évben felmerült, a tevékenység megkezdésével és gyakorlásával összefüggő kiadásait, ha azokat korábban költségként nem számolta el, illetőleg elkezdheti az értékcsökkenési leírást a nem anyagi javak és a tárgyi eszközök után.

Jellemzően előforduló költségek

- az anyag- és árubeszerzésre, szállításra fordított kiadás, az adott előleg;

- a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzési, előállítási költsége, ha azok egyedi értéke nem több 100 ezer forintnál;

- beszerzési értékétől függetlenül a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munkára fordított kiadás azzal, hogy a járművek esetében az Szja tv. 11. számú mellékletének III. fejezetébe

-az alkalmazott részére kifizetett bér és annak közterhei;

- a 16. életévét betöltött segítő családtag részére adott juttatás és annak közterhe;

- az olyan biztosítás díja, amelynek biztosítottja az alkalmazott;

- az alkalmazott javára az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás, a kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatás és annak közterhe;

- a megfizetett cégautó adó;

- a tevékenységgel összefüggő biztosítás díja;

- a pénzintézettől felvett üzleti hitelre fizetett kamat, kivéve azt a kamatot, amely a tárgyi eszköz beszerzési árának részét képezi;

- a tevékenység folytatásával összefüggő illeték, vám- és perköltség (kivéve, ha az a tárgyi eszköz beszerzési árának részét képezi);

- hivatali, üzleti utazás esetén felmerült utazási- és szállásköltség, valamint külföldre történő utazás esetén az igazolás nélkül elszámolható összeg (15 euro/nap)13,de a nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemély a napi 40 eurónak megfelelő forint összeget is választhatja azzal, hogy ilyen esetben csak a jármű üzemeltetéséhez kapcsolódó közvetlen kiadások számolhatók el, a szállásdíj nem;

- a központi költségvetésbe, a helyi önkormányzatoknak az adóévben megfizetett, kizárólag a tevékenységhez kapcsolódó adók;

- a nem megállapodás alapján befizetett saját szocális hozzájárulási adó, egészségügyi szolgáltatási járulék;

- a telefon, a rádiótelefon beszerzési és beszerelési költsége (a lakásban lévő telephely esetében a telefon beszerzésére és beszerelésére eső kiadásoknak csak az 50 százaléka minősül költségnek);

- a tevékenységhez szükséges munkaruha közül az, amelyet az Szja tv. 1. számú melléklete az adómentesen adható munkaruhák között nevesít;

- azoknak az igazolt kiadásoknak a tevékenységgel arányos része, amelyek nem kizárólag a jövedelemszerző tevékenységgel összefüggésben (pl. a lakástól műszakilag el nem különülő iroda, műhely fűtése, világítása, a telefonköltség) merülnek fel;

- az internet használat díjának a 100 százaléka azzal, hogy amennyiben a lakás és a telephely nem különül el, akkor a díj 50 százaléka az elismert költség;

- az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos érdekképviseleti feladatot is ellátó társadalmi szervezet számára befizetett tagdíj, hozzájárulás, a köztestület számára tagdíj vagy annak megfelelő jogcímen fizetett összeg;

- az úthasználat díja az úthasználatra jogosultság időszakában a díjköteles útszakaszon történt üzleti célú futásteljesítmény arányában;

- a képzéssel összefüggő kiadásokat az egyéni vállalkozó a költségei között elszámolhatja az azzal összefüggésben megfizetett közterhekkel együtt, amennyiben az más magánszemély képzése érdekében merült fel, illetőleg a saját – a vállalkozási tevékenység folytatásához szükséges – szakismeretének megszerzése érdekében felmerült képzési kiadást is elszámolhatja, ide nem értve ez utóbbi esetben az iskolarendszerű képzéssel összefüggő kiadást;

- a vállalkozói kivét; A vállalkozói kivét összege olyan önálló tevékenységből származó, az összevont adóalapba tartozó jövedelemnek tekintendő, amellyel szemben költség, költséghányad vagy más levonás nem számolható el. A vállalkozói kivét nagyságát az egyéni vállalkozó dönti el.

Az előző felsorolás természetesen nem teljes körű, felmerülhetnek még olyan kiadások, amelyek költségként elszámolhatók. A részletesebb felsorolást és a költségelszámolás itt nem említett feltételeit az Szja tv. 11. számú melléklete tartalmazza.

4. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez

Az általános forgalmi adó bevételkénti és költségkénti elszámolhatóságáról

Az a magánszemély, aki az általános forgalmi adóról (a továbbiakban: áfa) szóló törvény alapján áfa-adóalany, a beszerzései során felmerült előzetesen felszámított adót, valamint az értékesítése során fizetendő áfát a következők szerint veszi figyelembe:

1. Ha az Áfa-törvény általános szabályai szerint az áfát tételesen fizeti, akkor azt sem a bevételei, sem a költségei között nem mutathatja ki. E rendelkezés alól kivétel az Áfa-törvény rendelkezései alapján le nem vonható előzetesen felszámított adó, amely a költségek közt kimutatva azokat növeli, feltéve, hogy ez az előzetesen felszámított adó e törvény rendelkezései szerint költségként elszámolható kiadáshoz kapcsolódik.

2. Az Áfa-törvény különös rendelkezései alá tartozó magánszemély a bevételeiből a különös szabály alapján adódó áfa-fizetési kötelezettséget levonja, a levonható előzetesen felszámított adó összege nem számolható el költségként. A le nem vonható előzetesen felszámított adó a költségeket növeli, feltéve, hogy ez a felszámított adó e törvény rendelkezései szerint költségként elszámolható kiadáshoz kapcsolódik.

3. Amennyiben a magánszemély az áfa-rendszerben személyes (alanyi) mentességben, illetve tárgyi alapon adómentességben részesül, bevételeit a fizetendő áfa nem csökkenti, a költségei között a beszerzéseit terhelő le nem vonható áfa költséget növelő tényezőként figyelembe vehető, feltéve, hogy ez a felszámított adó e törvény rendelkezései szerint költségként elszámolható kiadáshoz kapcsolódik.

4. Ha az Áfa-törvény rendelkezései szerint az 1-3. pont alapján költségnövelő tényezőként elszámolt le nem vonható áfa utólag (részben) levonhatóvá válik, a korrekció a levonás évében a költségeket csökkenti.

5. Az utólag felmerült áfa-fizetési kötelezettség – annak elszámolásakor – a 2-3. pont szerinti adózóknál a bevételt csökkenti. A korábban a ténylegesen fennálló áfa-kötelezettségnél nagyobb mértékben figyelembe vett bevételcsökkentést az áfa-kötelezettség módosításakor bevételnövelésként kell figyelembe venni.

6. Az Áfa-törvény szerinti különleges jogállást választó mezőgazdasági tevékenységet folytató magánszemélynél a bevételnek része a felvásárlótól kapott kompenzációs felár. Az adólevonásra jogosult felvásárló magánszemély a kompenzációs felárat előzetesen felszámított áfaként veheti számításba.

11. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez

A vállalkozói költségek elszámolásáról

A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónak a vállalkozói adóalap kiszámításához, a vállalkozói költségek meghatározására, e törvénynek az elismert költségekre és a költségek elszámolására vonatkozó általános rendelkezéseit is figyelembe véve, az e mellékletben foglaltakat kell alkalmaznia.

Kizárólag üzemi célt szolgálnak azok a tárgyi eszközök és nem anyagi javak, amelyeket a magánszemély önálló tevékenységével (tevékenységeivel) kapcsolatban használ, azokat más célra részben sem használja és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják. Nem minősülhet kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköznek a személygépkocsi.

Az egyéni vállalkozó költségként számolhatja el

a) a vállalkozói kivétet;

b) a bevétel megszerzésével közvetlenül összefüggő kiadásokat, az adott előleget;

c) a tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenési leírását;

d) a tevékenység kezdő évében, illetve szüneteltetésének befejezését követően a tevékenység megkezdése előtt, illetve a tevékenység folytatása előtt – legfeljebb három évvel korábban – beszerzett, és utóbb a tevékenység végzése során felhasznált anyag- és árukészlet beszerzésére fordított, korábban költségként még el nem számolt kiadásait, valamint a tevékenység megkezdéséhez, folytatásához, folytathatóságához szükséges (ide értve a szünetelés időszakában elkerülhetetlen) egyéb kiadásait,

továbbá a tevékenység kezdő évében, illetve a szüneteltetésének befejezését követően a tevékenység megkezdése előtt, illetve a tevékenység folytatása előtt – legfeljebb három évvel korábban – beszerzett tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenési leírásának elszámolását megkezdheti.

A több önálló tevékenységhez használt tárgyi eszközök, nem anyagi javak esetében a magánszemély választhat, hogy melyik tevékenységének bevételével szemben számolja el az e melléklet rendelkezései szerint érvényesíthető költséget. A költség (az értékcsökkenési leírás a teljes leírásig) nem osztható meg a különböző tevékenységek bevételei között.

I. Jellemzően előforduló költségek

Költségként elszámolható kiadások különösen a következők:

1. az anyagbeszerzésre, az árubeszerzésre, a göngyöleg beszerzésére (csökkentve a szállítónak visszaküldött betétdíjas göngyöleg ellenértékével), a szállításra fordított kiadás;

2. a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzésére, előállítására fordított kiadás, ha az a 100 ezer forintot nem haladja meg, továbbá beszerzési értékétől függetlenül a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munkára fordított kiadás, azzal, hogy a járművek esetében a III. fejezetben foglaltakat kell alkalmazni;

3. az egyéni vállalkozóval munkaviszonyban álló magánszemély (a továbbiakban: alkalmazott)

a) részére kifizetett bér és annak közterhei,

c) részére jogszabály, illetőleg a kollektív szerződés vagy a munkaszerződés alapján járó, a munkáltatót kötelezően terhelő juttatás, kifizetés,

d) magán-nyugdíjpénztári tagdíjának egyoldalú kötelezettségvállalás alapján történő kiegészítése;

valamint más magánszemély javára megállapodás alapján nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából fizetett összeg, magán-nyugdíjpénztári tagdíj;

4. a 16. életévét betöltött segítő családtag részére kifizetett – de legfeljebb a mindenkori minimálbért meg nem haladó – összeg és annak közterhei, feltéve, hogy a segítő családtag legalább heti 40 órában közreműködik (főállású segítő családtag) vagy, ha a közreműködés ideje ennél kevesebb, akkor ezzel arányos rész, azzal, hogy egyebekben a főállású segítő családtag kizárólag a 3. pont vonatkozásában alkalmazottnak minősül;

5. az olyan személybiztosítás díja, amelynek biztosítottja az alkalmazott (adóköteles biztosítási díj esetében feltéve, hogy a biztosítói szolgáltatás kedvezményezettje nem az egyéni vállalkozó), továbbá az egyéni vállalkozó által az alkalmazott javára az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba történő munkáltatói hozzájárulás és annak közterhei;

6. a nem megállapodás alapján befizetett saját szociális hozzájárulási adó, egészségügyi szolgáltatási járulék;

7. a köztestület számára tagdíj vagy annak megfelelő jogcímen fizetett összeg, továbbá az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos érdek-képviseleti feladatot is ellátó egyesület számára tagdíj címén fizetett összeg;

8. a megrendelő, a vevő által igazolt szavatossági és jótállási költség;

9. a bevétel, illetve az ehhez szükséges feltételek biztosítása érdekében kifizetett vagyon-, felelősség-, kockázati biztosítás díja;

10. a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban felvett pénzintézeti hitelre (kölcsönre) kifizetett kamat, kivéve azt a kamatot, amely a tárgyi eszköz beszerzési árának részét képezi;

11. a központi költségvetésbe, a helyi önkormányzatoknak az adóévben megfizetett, kizárólag a tevékenységhez kapcsolódó adó, illeték, hatósági díj, vám, vámkezelési díj, perköltség, kötbér, késedelmi kamat, önellenőrzési pótlék, kivéve, ha a tárgyi eszköz beszerzési árának részét képezi;

12. az üzlet, a műhely, a gazdasági épület, az iroda bérleti díja, a fűtés, a világítás és a technológiai energia költsége, a telefon, rádiótelefon, telefax, cb-rádió, telex (ha a lakás és a telephely műszakilag nem elkülönített, akkor a tevékenységgel arányosan lehet e kiadásokat figyelembe venni az adott költségre jellemző mértékegységek – például nap, m2, m3 – alapulvételével), továbbá az internet használat díja (ha a lakás és a telephely műszakilag nem elkülönített, az internet használati díjának 50 százaléka) azzal, hogy kizárólag a közüzemi számlák esetében a házastárs nevére szóló számla is elfogadható;

13. a telefon, a rádiótelefon, a telefax, a cb-rádió, a telex telephelyre történő beszerelése esetén a készülék ára és a beszerelés díja, azzal, hogy a telefon árának és beszerelési díjának 50 százaléka számolható el költségként abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó lakása és telephelye műszakilag nem elkülönített;

14. a telefonfejlesztési hozzájárulás, továbbá a közműfejlesztési hozzájárulásnak a helyi önkormányzat által visszatérített összeggel csökkentett része, azzal, hogy ha a hozzájárulás alapjául szolgáló berendezést a lakástól műszakilag el nem különült telephelyre szerelik be, költségként az egyéni vállalkozó által fizetett magasabb hozzájárulás és az ilyen esetben magánszemélyként egyébként fizetendő összeg különbözete számolható el;

15. a műszaki leírás, a tervrajz költsége, a bérmunka díja, az alvállalkozó részére kifizetett összeg, igénybe vett szolgáltatás díja (például reklámköltség);

16. az 1. számú melléklet szerinti munkaruházati termék, a védőeszköz, a munka-, baleset- és környezetvédelmi berendezés beszerzésére fordított kiadás;

17. a magánszemélynek nem pénzben juttatott vagyoni értékre fordított kiadás és annak közterhei, a megfizetett cégautó adó, valamint a kamatkedvezmény miatt fizetett személyi jövedelemadó;

18. az egyéni vállalkozói tevékenységhez jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján kapott támogatás jogszerű felhasználásával teljesített kiadás alapján meghatározott költség, akkor is, ha a kiadás részben a magánszemély személyes vagy családi szükségletét szolgálja (ha azonban a támogatás csak részben nyújt fedezetet a kiadásra, akkor e rendelkezés alapján a kiadásnak csak a támogatásból fedezett része alapján számolható el költség);

19. a hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára, külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjára fordított kiadás, továbbá az erről szóló kormányrendelet szerint naponta számított igazolás nélkül elismert költség azzal, hogy e pont rendelkezése nem alkalmazható abban az esetben, ha az utazásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti;

20. ha az egyéni vállalkozó alkalmazottat foglalkoztat, akkor annak hivatali üzleti utazására is a 19. pont rendelkezései szerint kell eljárni;

21. lízingszerződés alapján lízingdíj címén kifizetett összegből a lízingbe vevőnél csak kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak – figyelemmel a III. 7-8. pontban foglaltakra is – általános forgalmi adó nélküli lízingdíjának és az egyéb járulékos költségeknek a szerződés szerinti futamidő egy hónapjára eső összege, de legfeljebb a teljes lízingdíj havi 3 százalékának, ingatlan esetén 1,1 százalékának megfelelő összeg, illetve ez alapján számított adóévi összeg;

22. a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékesítése (ideértve a selejtezést, a megsemmisülést is) esetén az értékesítés időpontjáig még el nem számolt értékcsökkenési leírás összege, az értékcsökkenési leírásból kizárt tárgyi eszköz, nem anyagi javak esetében a nyilvántartásba vett beruházási költség az értékesítéskor költségként elszámolható;

23. az egyéni vállalkozó a 3. számú mellékletben az igazolás nélkül elszámolható költségekről szóló rendelkezések megfelelő alkalmazásával számolhat el igazolás nélkül költséget;

24. a kerekítési szabályok alkalmazása során keletkezett többlet a kiadásoknál költségként elszámolható;

25. a gazdálkodó szervezet részlegét jogszabályban meghatározott szerződéses rendszerben üzemeltető egyéni vállalkozó által a jogszabály szerinti szerződés (megállapodás) alapján a gazdálkodó szervezet részére befizetett összeg;

26. a művészeti tevékenységet folytató magánszemély jellemzően előforduló költsége – figyelemmel az értékcsökkenési leírás elszámolására vonatkozó rendelkezésekre is – a tevékenységével összefüggő műsoros előadás, kiállítás, múzeum, közgyűjtemény látogatásának ellenértéke, irodalmi és művészeti alkotásokat tartalmazó, vagy ezek rögzítésére és lejátszására alkalmas eszköz, kép- és hanghordozó, könyv, kotta, más sajtótermék vásárlására fordított kiadás, a tevékenységgel összefüggő szakmai képzés kiadása, továbbá az előadóművészi tevékenységet végzők esetében a színpadi megjelenéshez kapcsolódó esztétikai és kozmetikai cikkekre, illetve szolgáltatásokra fordított kiadás;

27. az egyéni vállalkozó által képzésre fordított igazolt kiadás, ha az

a) más magánszemély képzése érdekében merült fel, az azzal összefüggésben megfizetett közterhekkel együtt;

b) a saját – a vállalkozási tevékenység folytatásához szükséges – szakismeretének megszerzése érdekében merült fel, ide nem értve az iskolarendszerű képzéssel összefüggő kiadást;

28. az úthasználat díja az úthasználatra jogosultság időszakában a díjköteles útszakaszon történt üzleti célú futásteljesítmény arányában;

29. az önkéntest foglalkoztató egyéni vállalkozó által az önkéntesnek nyújtott, a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény alapján ellenszolgáltatásnak nem minősülő juttatás, ha az önkéntest az egyéni vállalkozó gazdasági-vállalkozási tevékenysége érdekében foglalkoztatta.

Lásd: 2003. évi XCI. törvény 208. § (18).

Megállapította: 1997. évi CV. törvény 4. számú melléklet. Hatályos: 1998. I. 1-től.

Beiktatta: 1996. évi LXXXIII. törvény 7. melléklet. Hatályos: 1997. I. 1-től.

A felvezető szöveg második bekezdésének szövegét megállapította: 1999. évi XCIX. törvény 13. számú melléklet 1. Hatályos: 2000. I. 1-től.

Megállapította: 2010. évi CXXIII. törvény 30. §, 2. számú melléklet. Hatályos: 2011. I. 1-től.

A felvezető szöveg utolsó bekezdését beiktatta: 1999. évi XCIX. törvény 13. számú melléklet 1. Hatályos: 2000. I. 1-től.

Megállapította: 2003. évi XCI. törvény 39. §, 6. számú melléklet 1. Hatályos: 2004. I. 1-től. Ezt követően megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

Megállapította: 2000. évi CXIII. törvény 7. számú melléklet 1. Módosította: 2005. évi CXIX. törvény 178. § (3) x).

Megállapította: 2005. évi LXXXII. törvény 7. §, 5. számú melléklet. Hatályos: 2005. VIII. 1-től. Az ezt megelőző bármely időszak költségelszámolására is alkalmazható. Lásd: 2005. évi LXXXII. törvény 38. § (3).

Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CXXIII. törvény 32. § 42. Hatálytalan: 2011. I. 1-től.

Megállapította: 1999. évi XCIX. törvény 13. melléklet 2. Módosította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 24. § 25., 2014. évi LXXIV. törvény 28. § 11.

Megállapította: 1999. évi XCIX. törvény 13. számú melléklet 2. Módosította: 2005. évi XXVI. törvény 54. § (8), 2010. évi CXXIII. törvény 31. § 35., 2012. évi CLXXVIII. törvény 24. § 25.

Megállapította: 2000. évi CXIII. törvény 7. számú melléklet 2. Módosította: 2011. évi CLXXV. törvény 105. § a).

Módosította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 24. § 25.

Megállapította: 1999. évi XCIX. törvény 13. számú melléklet 3. Hatályos: 2000. I. 1-től.

Megállapította: 1999. évi XCIX. törvény 13. számú melléklet 3. Módosította: 2011. évi CXCV. törvény 113. § (3).

Megállapította: 2007. évi CXXVI. törvény 35. §, 2. számú melléklet 1. Módosította: 2010. évi CXXIII. törvény 31. § 35.

Megállapította: 1999. évi XCIX. törvény 13. számú melléklet 4. Hatályos: 2000. I. 1-től.

Megállapította: 1999. évi XCIX. törvény 13. számú melléklet 4. Módosította: 2010. évi CXXIII. törvény 31. § 35.

Megállapította: 2003. évi XCI. törvény 39. §, 6. számú melléklet 1. Hatályos: 2004. I. 1-től. Ezt követően megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 27. §, 3. melléklet. Hatályos: 2012. I. 1-től.

Megállapította: 2004. évi CI. törvény 19. §, 4. számú melléklet 1. Módosította: 2010. évi CXXIII. törvény 31. § 35.

Beiktatta: 1997. évi CV. törvény 9. számú melléklet 6. Hatályos: 1998. I. 1-től.

Megállapította: 2009. évi LXXVII. törvény 26. §, 3. melléklet. Hatályos: 2010. I. 1-től. Ezt követően megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

Beiktatta: 2003. évi XCI. törvény 39. §, 6. számú melléklet 2. Hatályos: 2004. I. 1-től. Ezt követően megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

Beiktatta: 2005. évi LXXXVIII. törvény 19. §. Hatályos: 2005. X. 1-től.

Lásd: 2005. évi LXXXVIII. törvény.

Költségek meghatározása

Adószakértő, adótanácsadó | ADÓKLUB