Nyomtatvány szám: 1208 Az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti havi bevallás a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról, tagdíjakról és egyéb adatokról

Nyomtatvány szám: 1258 Bevallás a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó járulék, tagdíj és egészségügyi hozzájárulás kötelezettségeiről, valamint a biztosított mezőgazdasági őstermelő járulék és tagdíj kötelezettségeiről

Nyomtatvány szám: 1208E Havi bevallás az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggő kötelezettségekről azok számára, akik nem kötelezettek a 2003. évi XCII tv. 31.§ (2) bek.szerinti elektronikus bevallás benyújtására

Nyomtatvány szám: 1208INT havi bevallás a járulékokról és egyéb adatokról az 1997. évi LXXX tv. 56/A§ szerinti kötelezettek részére

Nyomtatvány szám: 1212 bevallás a szakképzési hozzájárulásról

Befizetések

Szociális hozzájárulási adó

Munkáltató, kifizető által levont személyi jövedelemadó-előleg

Külföldi személytől levont adó

Egyszerűsített közteher viselési hozzájárulás

Munkaerő – piaci járulék

Egészségügyi hozzájárulás

Munkáltató, kifizető által levont járulék (tagdíj, tagdíj kiegészítés)

Korkedvezmény biztosítási járulék

A Tbj 4.§. b. pontja szerinti egyéni vállalkozó által fizetendő járulék(tagdíj, tagdíj kiegészítés)

Társas vállalkozás által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék

Magánszemély által Tbj 39.§ (2) bekezdése alapján fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék

Egyszerűsített foglalkoztatást terhelő közteher

Szakképzési hozzájárulás

Háztartási alkalmazott után fizetendő regisztrációs díj

Kifizető által magánszemélytől levont különadó

Különadó alapja utáni egészségügyi hozzájárulás

Magánszemély által fizetendő különadó

Adatszolgáltatás:

Nyomtatvány szám: J14 Készletnyilvántartás havi zárása

Azoknak a szervezeteknek a listáját, melyekkel szemben a NAV kizáró határozata 2011. december 31-ig jogerőre emelkedett itt olvashatod.

Nyomtatvány szám: 1101 Bevallás egyes adókötelezettségekről az államháztartással szemben a havi, évközi (negyedéves) bevallás benyújtására kötelezett adózók részére

Nyomtatvány szám: 1165 Áfa bevallás az általános forgalmi adó kötelezettségének, illetve jogosultságának összegéről

Nyomtatvány szám: 1186 Áfabevallás a speciális adózói körbe tartozó adózók egyes, határon átnyúló ügyleteivel összefüggő általános forgalmi adó kötelezettségekről az Art. 1. számú mellékletének I/B/3. c) és e) pontja alapján

Nyomtatvány szám: 11A60 Összesítő nyilatkozat az Európai Közösség területén történő közösségi termékértékesítésekről és szolgáltatásnyújtásokról, valamint az Európai Közösség területéről történő termékbeszerzésekről és szolgáltatás igénybevételekről

Nyomtatvány szám: 1178 Bevallás a pénznyerő automaták valamint a játék automaták játékadójáról

Nyomtatvány szám: 1151 Bevallás a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (Gyftv.) által bevallásra kötelezett adóalanyok részére

Nyomtatvány szám: 11NETA Havi és negyedéves bevallás a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény által termékadó bevallásra kötelezetteknek

Nyomtatvány szám: JO1 Bevallás a dohánygyártmányok után fizetendő, illetve visszaigényelhető jövedéki adó és általános forgalmi adó összegéről, valamint az önellenőrzéssel történő helyesbítésről

Nyomtatvány szám: JO2 Bevallás az ásványolaj, az alkoholtermék, a sör, a bor, a pezsgő és a köztes alkoholtermék után fizetendő, illetve visszaigényelhető jövedéki adó összegéről, valamint az önellenőrzéssel történő helyesbítésről

Nyomtatvány szám: JO3 Havi bevallás a fizetendő, illetve visszaigényelhető energiaadóról, valamint az önellenőrzéssel történő helyesbítésről

Adatszolgáltatás

Nyomtatvány szám: NAV VP Bio01 Üzemanyag-forgalmazók havi jelentése a bio üzemanyagok közlekedési célú felhasználásáról” (módosított)

Nyomtatvány szám: ESZIG A nyomtatványt forgalmazó (alforgalmazó) adatszolgáltatása

Nyomtatvány szám: J12 Szállítási nyilvántartás havi zárás (bejegyzett kereskedő/adóképviselő

Nyomtatvány szám: J13 Szállítási nyilvántartás havi zárás (csomagküldő kereskedő adóügyi képviselője)

Befizetés

Áfa

Társasági adóelőleg

Játékadó

Innovációs járulékelőleg befizetése

Cégautóadó

Népegészségügyi termékadó befizetése

A J01, illetve a J02 számú bevalláshoz kapcsolódó adók befizetése

2012. január 1-jétől lényegesen változtak a cégbejegyzésre kötelezett adózók adószámának megállapítására vonatkozó törvényi előírások. Az előzőekben említett időponttól a cégbejegyzésre kötelezett adózók adószámának megállapítására nem automatikusan, hanem – az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 24/C. – 24/E. §-aiban rögzített – ún. adóregisztrációs eljárás lefolytatását követően kerülhet sor.

Az adószám megállapításának új szabályai miatt érdemben nem változott a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz történő bejelentkezés rendje. A cégbejegyzésre kötelezett adózók továbbra is ún. egyablakos rendszerben, a cégbírósághoz előterjesztendő cégbejegyzés iránti kérelem benyújtásával tesznek eleget az állami adóhatósághoz teljesítendő bejelentkezési kötelezettségüknek.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az adózó által bejelentett – és a cégbíróság által elektronikus úton továbbított – valamint a nyilvántartásában szereplő adatok egybevetésével, elsősorban informatikai úton megvizsgálja, hogy a bejegyzendő cég vezető tisztségviselőivel, illetőleg képviseletre jogosult tagjaival, korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező taggal, vagy részvényessel (a továbbiakban együtt: tag) szemben fennáll-e olyan, törvényben meghatározott akadály, amely kizárja azt, hogy a cég részére az adóhatóság adószámot állapítson meg.

Az adóregisztrációs eljárás lefolytatására főszabályként – ha a cégbíróság által továbbított adatok alapján a törvényben rögzített akadályok egyike sem valószínűsíthető – 1 munkanap alatt sor kerül. Ennek előfeltétele, hogy a bejegyzendő cég valamennyi vezető tisztségviselőjének és az adóregisztrációs eljárás szempontjából releváns tagjának a magyar állami adóhatóság által megállapított adóazonosító száma az adóhatóság rendelkezésére álljon, vagyis, hogy ezen azonosítókat a kérelmező a cégbírósághoz benyújtott bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemben hiánytalanul és hibátlanul feltüntesse. Amennyiben az 1 munkanapos határidő alatt valamely akadály fennállása valószínűsíthető, úgy az eljárás lefolytatására 8 munkanapon belül kerül sor.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az adóregisztrációs eljárás során az adózót a részére képzett technikai azonosító számon tartja nyilván, amelyről az adózót – a cégbíróság útján – abban az esetben értesíti, ha az adószám megállapítására az 1 munkanapos határidőn belül nem kerül sor. Az adószám megállapításáig az adózó adókötelezettségeit a technikai azonosító szám feltüntetésével köteles teljesíteni. A technikai azonosító szám kizárólag az adózó adóhatóság által történő nyilvántartására szolgál, gazdasági tevékenység folytatására, számlakibocsátásra nem jogosít.

Az azonosítószám felépítése az adószámhoz hasonló. Feltűnő különbség azonban, hogy az áfa-kód helyén szereplő – vagyis a kilencedik – számjegy minden esetben 9-es. Ez kizárólag ezen ideiglenes azonosító jellemzője.

Az adószám megállapításának megtagadása esetén az előtársaság adókötelezettségeinek teljesítéséért az előtársaság tagjai (részvényesei) egyetemlegesen felelnek.

Az adószám megállapításának megtagadásáról szóló határozattal szemben fellebbezésnek van helye, valamint a törvény lehetőséget biztosít kimentési kérelem előterjesztésére azon tag vagy vezető tisztségviselő számára, akire tekintettel az adóhatóság az adószám megállapítását megtagadta. A fellebbezés, illetve a kimentési kérelem benyújtására nyitva álló határidő egyaránt az adószám megállapításának megtagadásáról szóló határozat adózóval történő közlésétől számított 8 nap, amely határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

Fontos, hogy a törvényben meghatározott kizáró okok vizsgálatára nemcsak újonnan alapított cégek esetében kerül sor, hanem a vezető tisztségviselő, illetve a fentiekben említett tagok személyét érintő változásbejegyzés esetén is. Amennyiben az állami adóhatóság e vizsgálat során a taggal, vezető tisztségviselővel szemben a törvényben meghatározott akadályok valamelyikének fennállását állapítja meg, felszólítja az adózót az akadály elhárítására. Az a személy, akire tekintettel az állami adóhatóság az adózót felszólította, kimentési kérelmet terjeszthet elő. Amennyiben az állami adóhatóság a kimentési kérelemnek helyt ad, úgy nem kerül sor az adózó adószámának törlésére. Az előzőek hiányában azonban, ha az adózó nem tesz eleget az adóhatóság felszólításának és mulasztását nem menti ki, az állami adóhatóság az adózó adószámának törléséről rendelkezik.

A fentiek mellett, a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a cégalapításban, cégátruházásban közreműködni kívánó személy az adóhatóságtól hatósági bizonyítványnak minősülő igazolás kiállítását kérje arról, hogy az igazolás kiállításának napján vele szemben nem áll fenn olyan akadály, amely más adózóban vezető tisztségviselőként, vagy a fentiekben meghatározott tagként történő részvétele esetén a más adózó adószáma megállapításának megtagadásához, vagy az adószám törléséhez vezetne.

Az igazolás kiállítása a 12TADRI elnevezésű adatlapon kérhető. A kérelmet elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül, illetve papír alapon is be lehet nyújtani a kérelmező lakóhelye (székhelye) szerint illetékes adóigazgatósághoz. Az igazolás kiállítására irányuló eljárás illetékköteles. Az illeték mértéke 50.000 Ft. A kérelemnek kötelező tartalmi eleme a kérelmező adóazonosító száma, amelynek hiányában az adóhatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

Az állami adóhatóság az igazolás kiállítását abban az esetben is megtagadja, ha megállapítja, hogy a kérelmező olyan más adózó vezető tisztségviselője, vagy tagja, amellyel szemben az igazolás benyújtásakor adóregisztrációs eljárás van folyamatban. Az igazolás kiállítása iránti kérelem elbírálásának határideje 30 nap. Az igazolás kiállítása iránti kérelem elutasításáról szóló döntéssel szemben fellebbezésnek, valamint kimentési kérelem előterjesztésének van helye.

Ha az adóhatóság a kimentési kérelemnek helyt ad, úgy olyan igazolást állít ki a kérelmező részére, amelyen az akadály megjelölésén túl a kimentés tényét is feltünteti. Amennyiben az igazolás kiállítására a kimentési kérelem elfogadását követően kerül sor, az igazolás kiállítása ismételt illetékfizetési kötelezettséget nem von maga után. Az állami adóhatóság az adózó adószámának megállapítását a törvényben meghatározott kizáró okokra hivatkozással nem tagadhatja meg, illetve az adózó adószámát nem törölheti, ha az adózó valamennyi vezető tisztségviselője, és tagja rendelkezik az előzőekben említett 15 napnál nem régebbi igazolással, kivéve, ha megállapítja, hogy az akadály valamely igazolás kiállítását követően állt be.

Az előzőek mellett, az adóhatóság az adózó adószámának megállapítását a törvényben meghatározott kizáró okokra hivatkozással nem tagadhatja meg, illetve az adózó adószámát nem törölheti, ha az adózó azon vezető tisztségviselője, tagja, akire tekintettel fennállna a törvényben meghatározott valamely akadály, az előzőekben említett, 15 napnál nem régebbi igazolással rendelkezik kivéve, ha az állami adóhatóság megállapítja, hogy az igazolással kimentett akadályon kívül további akadály is fennáll az igazolással rendelkező vezető tisztségviselővel, vagy taggal szemben.

További információk az adóregisztrációs eljárásról

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) 27. § (2) bekezdése szerint a biztosított társas vállalkozó a 10 százalék nyugdíjjárulékot, valamint a 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese (továbbiakban: járulékfizetési alsó határ).

Amennyiben a gazdasági társaság tagja kizárólag ügyvezetést végez megbízásos jogviszonyban, a vezető tisztségviselés tekintetében a tag társadalombiztosítási szempontból társas vállalkozónak minősül, és a személyes közreműködés díjazásának az ügyvezetés díjazását kell tekinteni. Például a vezető tisztségviselői feladat ellátásáért a tag havi 300.000 forint megbízási díjazásban részesül, ebben az esetben a járulékalap is a 300.000 forint lesz.

A problémát a minimálbér illetve a garantált bérminimum meghatározása okozza abban az esetben, ha a társas vállalkozó személyes közreműködésre tekintettel nem vesz ki jövedelmet, vagy a jövedelem nem éri el a járulékfizetési alsó határt.

A Tbj. a társas vállalkozó tekintetében írja elő többek között, hogy amennyiben a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, abban az esetben a járulékfizetés alapja a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, 2012. január 1-jétől havi 108.000 forint.

A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 21. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy ügyvezetésnek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek törvény vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a társaság legfőbb szervének vagy más társasági szervnek a hatáskörébe. Arra vonatkozóan azonban, hogy a döntések meghozatala, tehát a vezető tisztségviselés ellátása igényel-e valamilyen végzettséget, szakképzettséget, semmilyen jogszabályi előírás, szabályozás nem ismert.

Arra a tagra, aki a vezető tisztségviselés tekintetében társas vállalkozóvá válik, így a főtevékenysége is a vezető tisztségviselés, kötelezően nem lehet előírni a legalább a garantált bérminimum utáni járulékfizetést. Esetükben a nyugdíjjárulékot legalább a 93.000 forint minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot legalább a minimálbér másfélszerese, vagyis 139.500 forint után kell megfizetni.

Természetesen a társaság rendelkezhet arról, hogy a vezető tisztség ellátásának ellentételezése a minimálbérnél illetve a garantált bérminimumnál magasabb összegben történjen, például az ügyvezető személyes közreműködés díjazását magasabb összegben határozza meg, amely összeg lesz a járulékfizetés alapja.

További információk a témáról

Mikor lehet Adónyilatkozatot tenni?

1. akkor van lehetőséged adónyilatkozatot tenni,  ha kizárólag egy munkáltatótól szereztél összevont adóalapba tartozó jövedelmet, amely után a levont adóelőleg és a tényleges (fizetendő/visszatérítendő) adó különbözete az 1000 forintot nem haladja meg
2. a családi kedvezményt nem akarod  megosztani, illetve a családi kedvezményt, a személyes adókedvezményt csak annyiban érvényesíted, amennyiben azt a munkáltató az adóelőleg megállapításánál nyilatkozatod alapján figyelembe vette
3. nem akarsz önkéntes pénztári, nyugdíj-előtakarékossági rendelkező nyilatkozatot tenni
4. amennyiben kizárólag egy munkáltatótól szerzett összevont adóalapba tartozó jövedelmeddel szemben a törvényes lehetőségek ellenére nem alkalmazod a  tételes költségelszámolást,
5. nem szereztél más bevallási kötelezettség alá eső jövedelmet.
6. ha az adóévben szerzett összes jövedelmed nem haladta meg az adójóváírásra jogosító összeghatárt 2 750 000 forintot
7. ha összes jövedelmed magasabb, de adtál a munkáltatódnak kiegészítő nyilatkozatot arról, hogy az adóévben nem várható mástól olyan jövedelmed amelyet az éves összes jövedelmedbe be kell számítani vagy nem adtál a munkáltatódnak adójóváírás érvényesítéséhez nyilatkozatot
8. akkor is élhetsz az adónyilatkozattal történő bevallási kötelezettség teljesítésével, ha az adóévben kizárólag kifizetőtől (nem munkáltatótól!) származó olyan bevételt szereztél amely egyes kifizetésenként a 100 000 forintot nem haladta meg, és az adó/adóelőleg összegét a kifizető hiánytalanul levonta. Ebben az esetben is feltétel, hogy az összevont adóalapba tartozó jövedelmeddel szemben akkor sem alkalmaztál  tételes költségelszámolást, ha erre a jogszabály lehetőséget adott illetve a 10%-os költséghányadot írásos nyilatkozatod szerint vette figyelembe a kifizető.
9. ha több munkáltatótól és kifizetőtől is kaptál jövedelmet akkor tehetsz adónyilatkozatot, ha a több munkáltató esetében sem haladhatja meg (együttesen sem!) a levont adó/adóelőleg és a ténylegesen fizetendő adó különbözete az adóévben az 1 000 forintot, és emellett a más kifizető(k)től (nem munkáltatótól) is szerzett bevételed kifizetésenként a 100 000 forintot nem haladja meg, és az adót/adóelőleget a kifizető hiánytalanul levonta.

Hát ez is több mint a semmi, de azt azért nagyon reméljük, hogy az alátét fölött lévő közkedvelt nedű fogyasztásához a jövőben sem  kell ennyi feltételnek eleget tenni!

A munkáltató, kifizet összesített igazolása a 2011- évi jövedelemadó bevalláshoz adónyilatkozat benyújtásához

Áfa bevallás nyomtatványtervezet