Kiegészítő melléklet

A számviteli törvény szerint a  kiegészítő mellékletben a törvény által meghatározott információkon túl azokat a számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat kell szerepeltetni, amelyek a vállalkozó vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének megbízható és valós bemutatásához a tulajdonosok, a befektetők, a hitelezők számára – a mérlegben, az eredmény kimutatásban szereplő adatokon felül – szükségesek. A viszonylag részletesnek mondható szabályozás ellenére konkrét esetekben mégis sokszor merül fel a kérdés mi is kerüljön a beszámoló kiegészítő mellékletébe? Ezúttal a fenti kérdésre az egyszerűsített beszámoló kapcsán és abban az összefüggésben keressük a választ mi az, amit biztosan nem kell tartalmazzon az egyszerűsített beszámoló kiegészítő melléklete. A 2000. évi C. tv 96.§ (4) alapján a következőket:

-         A képzett, illetve  felhasznált céltartalék összegét jogcímek szerinti részletezésben. Az eltérés indokolását, ha az egyes jogcímek szerint képzett céltartalék összege az előző évi összegtől lényegesen eltér.41.§ (8)

 -         A követelések eredeti nyilvántartásba vételi értékét, az üzleti évben elszámolt, illetve visszaírt, a halmozottan elszámolt értékvesztés összegét  legalább a mérlegtételek szerinti megbontásban 55.§ (4),

-         Az eredményre jelentős hatást gyakorló rendkívüli bevételek és rendkívüli ráfordítások jogcímek szerinti részletezését 86.§ (8)

-         Cash flow-kimutatást 88.§ (6)

-         a mellékletet készítő vállalkozó leányvállalatának minősülő  gazdasági társaságok nevét és székhelyét

-         a mellékletet készítő vállalkozó más vállalkozóval közösen vezetett, gazdasági társaságok nevét és székhelyét,

-         a mellékletet készítő vállalkozónak társult vállalkozásának minősülő, gazdasági társaságok nevét és székhelyét, saját tőkéjét, jegyzett tőkéjét, tartalékait, a birtokolt részesedés arányát, a legutolsó üzleti év mérleg szerinti eredményét;

-         a mellékletet készítő vállalkozóval egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásoknak minősülő gazdasági társaságok nevét és székhelyét, 89. § (1)

-          többségi befolyással és  minősített többséget biztosító befolyással rendelkező tag (részvényes) nevét, székhelyét, szavazatainak arányát. 89. § (2)

-         azon  gazdasági társaságok nevét, székhelyét, jegyzett tőkéjének összegét, a szavazatok arányát, ahol a vállalkozó a gazdasági társaságokról szóló törvény szerint  többségi befolyással vagy  minősített többséget biztosító befolyással rendelkezik. . 89. § (3)

-         gazdasági társaságnál a vezető tisztségviselők, az igazgatóság, a felügyelő bizottság tagjainak tevékenységükért az üzleti év után járó járandóság összegét, csoportonként összevontan  89. § (4) a)

-         a gazdasági társaság korábbi vezető tisztségviselőivel, igazgatósági, felügyelő bizottsági tagjaival szembeni nyugdíjfizetési kötelezettség teljes összegét, csoportonként összevontan; 89. § (4) c)

-         minden olyan, a vállalkozó képviseletére jogosult személynek a nevét és lakóhelyét, aki az éves beszámolót köteles aláírni. 89. § (4) d)

 -          lényeges és nem a szokásos piaci feltételek között megvalósult, kapcsolt felekkel lebonyolított ügyletek bemutatását az ügyletek értékét, a kapcsolt féllel fennálló kapcsolat jellegét és az ügyletekkel kapcsolatos egyéb, a vállalkozó pénzügyi helyzetének megítéléséhez szükséges információkat 89. §  (6)

-         annak a vállalkozónak a nevét és székhelyét, amely összeállítja a vállalkozáscsoport azon legnagyobb egységének összevont (konszolidált) éves beszámolóját, amelybe a vállalkozót mint leányvállalatot bevonták 89/A. §

-         annak a vállalkozónak a nevét és székhelyét, amely összeállítja a vállalkozáscsoport azon legkisebb egységének összevont (konszolidált) éves beszámolóját, amelybe a vállalkozót mint leányvállalatot bevonták, és amely tagja a vállalkozáscsoportnak,

-          azt a helyet, ahol az összevont (konszolidált) éves beszámolók megtekinthetők, feltéve, hogy azok nyilvánosak.

-         a bevételek aktív időbeli elhatárolásának, a halasztott ráfordításoknak,  a költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolásának, a halasztott bevételeknek a jelentősebb összegeit, azok időbeli alakulását. 90. § (1)

-         a Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban, a Követelések kapcsolt vállalkozással szemben, a Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben, a Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben, a Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben mérlegsorokból külön-külön az anya-, illetve a leányvállalattal (leányvállalatokkal) szembeni követelést, illetve kötelezettséget.90.§ (2) 

-          azoknak a pénzügyi kötelezettségeknek a teljes összegét, amelyek a pénzügyi helyzet értékelése szempontjából jelentőséggel bírnak, de amelyek a mérlegben nem jelennek meg, különös tekintettel a jövőbeni nyugdíjfizetési, végkielégítési kötelezettségek, valamint a kapcsolt vállalkozásokkal szembeni kötelezettségek összegére; 90.§ (3) b)

-         a bekerülési értéken értékelt befektetett pénzügyi eszközök könyv szerinti értékének a valós értéket jelentősen meghaladó összege esetén, azok könyv szerinti értékét és valós értékét, valamint annak indoklását, hogy miért nem számolták el az értékvesztést; 90.§ (4) b)

-         azokat az összegeket, amelyek az értékelés következtében a társasági adó megállapításánál módosító tételt jelentenek; ha a tétel átmeneti jellegű, annak jövőbeni hatást 91. § c)

-         a rendkívüli bevételek és a rendkívüli ráfordítások társasági adóra gyakorolt számszerűsített hatását. 91. § d)

-          az immateriális javak, a tárgyi eszközök nyitó bruttó értékét, annak növekedését, csökkenését, záró bruttó értékét, külön az átsorolásokat, továbbá a halmozott értékcsökkenés nyitó értékét, tárgyévi növekedését, csökkenését, záró értékét, külön az átsorolásokat, a tárgyévi értékcsökkenési leírás összegét legalább a mérlegtételek szerinti bontásban. 92. § (1) 

-         az elszámolt értékcsökkenési leírást a következő bontásban: terv szerinti leírás lineárisan, degresszíven, teljesítményarányosan, egyéb módszerrel, továbbá a terven felüli értékcsökkenés, a visszaírt terven felüli értékcsökkenés összege. A jelentősebb összegű terven felüli értékcsökkenés, illetve annak visszaírása elszámolásának indokait 92. § (2)

-          a befektetett pénzügyi eszközök, a készletek, a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok értékelése kapcsán elszámolt értékvesztés nyitó értékét, tárgyévi növekedését, tárgyévi csökkenését, a visszaírt értékvesztés összegét, az értékvesztés záró értékét 92. § (3)

-          az exportértékesítés árbevételét termékexport és szolgáltatásexport szerinti, az importbeszerzés értékét termékimport és szolgáltatásimport szerinti tagolásban, továbbá az Európai Unió, valamint más, az Európai Unión kívüli országok szerinti, illetve ezen belül földrajzilag elhatárolt piacok szerinti bontásban 93. § (1) a)

-          az értékesítés nettó árbevételét főbb tevékenységenkénti megbontásban, amennyiben az egyes tevékenységek, szolgáltatások jelentősen különböznek egymástól.  93. § (1) b)

-         a támogatott exportárbevételhez kapcsolódó közvetlen költségek (közvetlenül elszámolt költségek, az eladott áruk beszerzési értéke) összegét. .  93. § (2)

-          az eredmény kimutatás Értékesítés nettó árbevétele, Egyéb bevételek tételeiből  továbbá a Rendkívüli bevételek között kimutatott halasztott bevételekből a kapcsolt vállalkozásokkal, ezen belül az anya- és leányvállalattal elszámolt összegeket.  93. § (6)

 vissza

Adóklub odaoadó és kevésbé odaoadó önadózóknak

Ingyenes Hírlevél

Adónaptár

2014. szeptember
H K S C P S V
« aug    
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930  

Új Adóhírek

Adohirtar.blog.hu