A számviteli törvény 2010. január elsejétől hatályos módosítása szerint az egyéni cégek gazdálkodónak, vállalkozónak minősülnek így főszabályként a számviteli törvény hatálya alá tartoznak, ezért kettős könyvvezetésre kötelezettek. A korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cégek választhatják, hogy az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény előírásai szerint vezetett nyilvántartás (bevételi nyilvántartás) vezetését is, ha így döntenek nem kell a számviteli törvény előírásait alkalmazniuk.
Átmeneti rendelkezésként ez év június 30-ig ad lehetőséget a választásra a 2009. évi CXV. törvény a 2010. január 1-ét megelőzően egyéni cégként bejegyzett egyéni vállalkozóknak létesítő okiratuk módosítására vagy az egyéni cég megszüntetésére és a cégbíróság felé történő bejelentésére. E döntés meghozataláig ezekre az egyéni cégekre a 2009. évi CXV. törvény rendelkezései nem alkalmazhatók, ez többek között azt is jelenti, nem tartoznak a számviteli törvény hatálya alá.
A könyvviteli elszámolásban a helyesbítő számlán szereplő különbözeti értékadatot kell szerepeltetni tételenként tekintettel arra, hogy a könyvelésben a korábban kiállított számla szerinti tételeket már lekönyvelték, így a korábbi könyvelés korrekciójára, a már könyvelt tételek stornírozására, az új értékadat könyvelésére nincs szükség. A helyesbítő számla a korábban kiállított számla értékadatait módosítja, ahhoz egyértelműen és kétséget kizáróan kell kapcsolódjon. Ha a módosítás a számla egy tételének értékadatát módosítja, akkor célszerű azt a helyesbítő számlán úgy szerepeltetni, hogy a módosítandó értékadat negatív, a módosított adat előjel nélkül jelenjen meg, a különbözet előjele pedig a fenti értékektől függően negatív vagy pozitív előjelű lesz.
A helyesbítő számla a számlával egy tekintet alá eső okiratnak minősülő bizonylat – minimális adattartalma a jogszabály szerint a következő:
- az okirat kibocsátásának kelte;
- az okirat sorszáma, amely az okiratot kétséget kizáróan azonosítja;
- hivatkozás arra a számlára, amelynek adattartalmát az okirat módosítja;
- a számla adatának megnevezése, amelyet a módosítás érint, valamint a módosítás természete, illetve annak számszerű hatása.
A közvetített szolgáltatásokról akkor beszélhetünk, ha a más által nyújtott szolgáltatást a vállalkozó saját nevében, a megrendelőjével kötött szerződés alapján, az abban rögzített módon részben vagy egészben, változatlan formában továbbértékesíti. A vállalkozó tehát ez esetben nem a saját teljesítményéhez veszi igénybe a szolgáltatást, hanem a szerződés alapján azt változatlan formában adja tovább. A közvetített szolgáltatásnak nem feltétele a változatlan áron történő továbbszámlázás, csak a szolgáltatás változatlan formában történő nyújtása. Nem beszélhetünk közvetített szolgáltatásról akkor, ha a vállalkozó az igénybe vett szolgáltatást nem változatlan formában értékesíti tovább a megrendelője felé, hanem e szolgáltatás egy új termék vagy a vállalkozó által nyújtott szolgáltatás részét képezi, és az igénybe vett szolgáltatás értéke beépül a vállalkozó saját teljesítményébe. Ilyenkor a szolgáltatást a számviteli szabályok szerint igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni.
A közvetített szolgáltatás számlázására vonatkozó törvényi kitétel szerint a számlából egyértelműen ki kell tűnnie a közvetítés tényének. Ez azt jelenti, ha egy számlán kerül elszámolásra a vállalkozó saját teljesítménye és az általa közvetített valamely szolgáltatás is, akkor a számlában a saját és az egyes közvetített szolgáltatásokat külön-külön sorban a szolgáltatás megnevezésével és annak továbbszámlázott ellenértékével szükséges feltüntetni. Amennyiben csak közvetített szolgáltatást számláz a vállalkozó, akkor elégséges a számlában a „közvetített szolgáltatás” megnevezést szerepeltetni. Ha ugyanazon fajtájú szolgáltatást saját teljesítményként és közvetített szolgáltatásként is értékesít, akkor szintén külön-külön indokolt feltüntetni s megkülönböztetni, melyik az a szolgáltatás, amelyik közvetítésre kerül. A közvetített szolgáltatások elszámolásához szükséges a megfelelő analitikus nyilvántartások megléte is, amely alapján a közvetítésre kerülő szolgáltatásra vonatkozó bejövő és kimenő számlák, valamint az azt alátámasztó szerződés egymáshoz rendelhető. A számlán való egyértelmű megjelenítésnek megfelelhet az is, ha a számla érdemi részén feltüntetésre kerül, hogy a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz, abban az esetben, ha a számla elválaszthatatlan részét képezi egy számlamelléklet, amelyen a saját és az egyes közvetített szolgáltatásokat külön-külön a szolgáltatás megnevezésével és annak továbbszámlázott ellenértékével tüntetik fel.
Könyvelő klub indul - érdekel?
Loading ...
