Öregségi teljes nyugdíjra jogosult, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és legalább 20 év szolgálati időt szerzett. Fontos, hogy 2009. december 31-ét követő időponttól történő igénybejelentés esetén további jogosultsági feltétel a biztosítással járó jogviszony megszüntetése. Az igénylő tehát azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes-, vagy résznyugdíjat megállapítják, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban
- sem Magyarországon,
- sem – a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó személy esetében – EU/EGT-államban, ideértve Svájcot is
- sem – a szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozó személy (ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik) – a szerződő államban nem állhat.
Figyelem!! A Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének e) és g) pontja szerinti egyéni és társas vállalkozó esetében nincs szükség a biztosítással járó jogviszony megszüntetésére, mivel az érintett személyi kör biztosítási jogviszonya a nyugdíjazás időpontjától kezdődően – a törvény erejénél fogva – automatikusan átalakul kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozói jogviszonnyá.
Az öregségi teljes nyugdíjra jogosító korhatár az 1952. január 1-je előtt születetteknél – nők és férfiak számára – egységesen a 62. betöltött életév.
A korhatár 2010. január 1-jétől fokozatosan 62-ről 65 évre emelkedik, az alábbiak szerint:
- aki 1952-ben született, annak a 62. életév betöltését követő 183. nap,
- aki 1953-ban született, annak a betöltött 63. életév,
- aki 1954-ben született, annak a 63. életév betöltését követő 183. nap
- aki 1955-ben született, annak a betöltött 64. életév,
- aki 1956-ban született, annak a 64. életév betöltését követő 183. nap
- aki 1957-ben született, annak a betöltött 65. életév.
Az öregségi nyugdíj attól a naptól állapítható meg, amelytől valamennyi jogosultsági feltétel teljesült. Aki 2009. december 31-éig az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges életkort betöltötte és az előírt szolgálati időt megszerezte, e jogosultságát bármikor érvényesítheti. Ebben az esetben öregségi nyugdíjkorhatárnak a 2009. december 31-én hatályos rendelkezések szerinti életkort kell tekinteni. Általános szabály azonban, hogy amennyiben valaki az ellátásra való jogosultságot megszerezte, de az ellátást csak később szeretné igénybe venni, az igényt visszamenőleg csak hat hónapra lehet érvényesíteni. Ezen kívül a nyugdíj összegének kiszámítása során minden esetben a nyugdíj megállapításának időpontjában hatályos szabályokat kell alkalmazni, és előfordulhat, hogy az akkori szabályok kedvezőtlenebbek az igénylőre nézve.
Hol lehet az öregségi nyugdíjigényt előterjeszteni?
Az igénylő lakóhelye szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál személyesen vagy postai úton nyújtható be a nyugdíj megállapítása iránti kérelem az ONYF. 3515-270 jelű nyomtatványon, vagy a K02 számú űrlapon. Amennyiben az igény előterjesztését szolgálati idő elismerési kérelem előzte meg, a nyomtatvány száma ONYF. 3515-272/B (az űrlap száma K03). Az igénybejelentő lap letölthető a www.onyf.hu honlapon a nyomtatványok menüpont alatt, de az igazgatóság ügyfélszolgálatán is kérhető.
A nyugdíjigény elektronikus úton is előterjeszthető, ehhez azonban az illetőnek rendelkeznie kell ügyfélkapuval.
Milyen okmányokat kell csatolni a kérelem benyújtásakor?
A nyugdíjigény benyújtásakor – az eljárás egyszerűsítése érdekében – csatolhatók a szolgálati idők igazolására alkalmas okiratok (pl. munkakönyv, ipari tanuló munkakönyv vagy szakmunkás bizonyítvány, katonakönyv, egyetemi, főiskolai leckekönyv (nappali tagozaton folytatott tanulmányok esetén), munkaviszony igazolások stb. Amennyiben valamilyen időszakra nézve igazolás nem került csatolásra, az igazgatóság határidő tűzésével hiánypótlásra szólít fel
Fontos, hogy a nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati időt a tb.nyilvántartások alapján veszik számításba. Az ott nem szereplő időszakokat abban az esetben lehet figyelembe venni, ha azokat az igénylő a foglalkoztató által kiállított egykorú eredeti okirattal, vagy a foglalkoztató nyilvántartásai alapján kiállított igazolással, vagy egyéb hitelt érdemlő módon (pl. tanúkkal) bizonyítja. Érdemes ezért a nyugdíjigényt megelőzően szolgálati idő számítást kérni, erre a törvény a nyugdíjkorhatárt megelőző tíz évvel korábban ad lehetőséget. Ilyen esetekben a már kiszámított szolgálati időhöz csak az azutáni időszakot kell hozzáadni, így az ellátás megállapítása is gyorsabb ütemben tud haladni, illetőleg, ha valamilyen okból kifolyólag hiányzó időszakok vannak, azt talán könnyebb pótolni, mint a nyugdíjazáskor.
