Nemzeti Adó-és Vámhivatal

az APEH és VP integrációjaként jött létre. Bemutatásként a teljesség igénye nélkül  néhány részletet emeltünk ki a szabályozásból. A könnyebb áttekinthetőség érdekében javasoljuk vess egy pillantást az intézmény szervezeti ábrájára, illetve alapító okiratára. Aki részletesebben részletesebben érdeklődik a téma iránt a  teljes szövegét olvashatja a NAV-ot létrehozó 2010. évi CXXII. tv-nek , és a 273/2010 (XII.9.) Korm sz. rendeletnek, valamint a Nemzetgazdasági miniszter 15083/2011.sz. határozatának , mely a NAV által használható kényszerítő eszközöket határozza meg 2011.június 30-i hatállyal.

Az új szabályozás célja a központi költségvetés bevételi előirányzatainak hatékonyabb és gazdaságosabb teljesítése, az államháztartási érdekek hatékonyabb érvényesítése érdekében az adó- és a vámigazgatás szervezeti integrációja. Az új szervezet elnevezése Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Röviden NAV. Székhelye: Budapest. Szervezeti felépítése szerint központi, közép fokú és alsó fokú szervei útján látja el feladatát. Központi szervei: a Központi Hivatal, a Bünügyi Főigazgatóság, az informatikai és a humánerőforrás – fejlesztési feladatokat ellátó intézetek. A NAV adóztatási szerve a Központi Hivatal valamint a a közép – és alsó fokú adóztatási szervek. A NAV nyomozó hatósága a bűnügyi főigazgatóság és annak középfokú szervei. A NAV vámszerve a Központi Hivatal valamint a közép- és alsó fokú vámszervek. Az alsó fokú adóztatási szervek, illetve az alsó fokú vámszervek felettes szervei a középfokú adóztatási szervek, illetve a középfokú vámszervek. A középfokú adóztatási szervek illetve a középfokú vámszervek felettes szerve az elnök. A Központi Hivatal eljárása tekintetében felettes szerv az elnök.

A NAV elnökét határozatlan időtartamra a kijelölt miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki, és menti fel. Az elnök közvetlenül vezeti a NAV Központi Hivatalát. A bűnügyi főigazgatóságot, az informatikai feladatokat ellátó intézeteket, a humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézetet az elnök által – az érintett elnökhelyettesek javaslatára – kinevezett főigazgató vezeti.

A középfokú adóztatási szerveket és a középfokú vámszerveket az elnök által kinevezett főigazgató vezeti.

A NAV személyi állománya kormánytisztviselőkből, kormányzati ügykezelőkből, szolgálativiszonyban álló, hivatásos állományú tagokból (pénzügyőrök) és munkavállalókból áll.

A NAV feladata:

a) a részben vagy egészben a központi költségvetés, a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap vagy az elkülönített állami pénzalap javára teljesítendő kötelező befizetés,

b) a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalap terhére juttatott támogatás, adóvisszaigénylés vagy adó-visszatérítés,

c) a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény hatálya alá tartozó kötelező befizetések megállapítása, beszedése, nyilvántartása, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása és ellenőrzése, feltéve, ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik.

A NAV bűnügyi főigazgatósága és a bűnügyi főigazgatóság középfokú szervei a Be. által a NAV nyomozóhatósági hatáskörébe utalt bűncselekmény elkövetésének megelőzésére, felderítésére, megszakítására, az elkövető kilétének megállapítására, elfogására, tartózkodási helyének megállapítására, bizonyítékok megszerzésére, valamint a büntetőeljárásban résztvevők és az eljárást folytató hatóság tagjainak, az igazságszolgáltatással együttműködő személyek védelme érdekében – e törvény keretei között – titokban információt gyűjthetnek.

A NAV végzi a nyomozást a következő bűncselekmények miatt:

a) nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 261/A. §), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel [Btk. 263/B. § (1) bekezdés c) pont], engedély nélküli külkereskedelmi tevékenység (Btk. 298. §), visszaélés jövedékkel (Btk. 311. §), jövedéki orgazdaság (Btk. 311/A. §), jövedékkel visszaélés elősegítése (Btk. 311/B. §), csempészet (Btk. 312. §),

b) áru hamis megjelölése (Btk. 296. §), bitorlás (Btk. 329. §), szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (Btk. 329/A. §), szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása (Btk. 329/B. §), jogkezelési adat meghamisítása (Btk. 329/C. §) és iparjogvédelmi jogok megsértése (Btk. 329/D. §),”

c) jogosulatlan gazdasági előny megszerzése (Btk. 288. §), a számvitel rendjének megsértése (Btk. 289. §), csődbűncselekmény (Btk. 290. §), adócsalás (Btk. 310. §), munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás (Btk. 310/A. §), az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése (Btk. 314. §), a csalás, ha adóra, járulékra vagy költségvetési támogatásra követik el (Btk. 318. §), az orgazdaság, ha csempészett nem közösségi árura követik el (Btk. 326. §), pénzmosás (Btk. 303. §, Btk. 303/A. §), a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása (Btk. 303/B. §),

d) az a)-c) pontokban meghatározott bűncselekményekkel összefüggésben elkövetett közokirat-hamisítás (Btk. 274. §), magánokirat-hamisítás (Btk. 276. §), egyedi azonosító jel meghamisítása (Btk. 277/A. §) és bélyeghamisítás (Btk. 307. §),

e) az ország területére behozatallal, az ország területéről kivitellel, valamint az ország területén átvitellel elkövetett visszaélés kábítószerrel (Btk. 282-282/C. §) és a visszaélés kábítószer előállításához használt anyaggal (Btk. 283/A. §), ha a bűncselekményt a Vám- és Pénzügyőrség észleli, vagy a feljelentést a Vám- és Pénzügyőrségnél teszik meg.

A NAV felhatalmazott szervei a bűnmegelőzési, bűnüldözési, felderítési és nyomozási feladataik teljesítése érdekében

a) informátort, bizalmi személyt vagy a NAV-val titkosan együttműködő más személyt vehetnek igénybe,

b) az eljárás céljának leplezésével (puhatolás) vagy a kilétét leplező fedett nyomozó igénybevételével információt gyűjthetnek, adatot ellenőrizhetnek,

c) saját személyi állományuk, valamint a velük együttműködő személy és a pénzügyi nyomozói jelleg leplezésére, védelmére fedőokiratot állíthatnak ki, használhatnak fel, fedőintézményt hozhatnak létre, és tarthatnak fenn,

d) a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható és vele kapcsolatban lévő személyt, valamint a bűncselekménnyel kapcsolatba hozható helyiséget, épületet és más objektumot, terep- és útvonalszakaszt, járművet, eseményt megfigyelhetnek, arról információt gyűjthetnek, az észlelteket hang, kép, egyéb jel vagy nyom rögzítésére szolgáló technikai eszközzel (a továbbiakban: technikai eszköz) rögzíthetik,

e) a bűncselekmény elkövetőjének leleplezésére vagy a bizonyítás érdekében, indokolt esetben – sérülést vagy egészségkárosodást nem okozócsapdát alkalmazhatnak,

f) mintavásárlás végzése érdekében informátort, bizalmi személyt, a felhatalmazott szervekkel titkosan együttműködő más személyt vagy fedett nyomozót, továbbá – az ügyész engedélyével – álvásárlás, bizalmi vásárlás, bűnszervezetbe való beépülés, illetve – a 37. § 18 rendelkezéseinek figyelembevételével – ellenőrzött szállítás folytatása érdekében fedett nyomozót alkalmazhatnak,

g) ha a bűncselekmény megelőzésére, felderítésére, az elkövető elfogására, kilétének megállapítására nincs más lehetőség, a sértettet szerepkörében – életének, testi épségének megóvása érdekében – pénzügyi nyomozó – ide nem értve a nem hivatásos pénzügyi nyomozót – igénybevételével helyettesíthetik.

vissza

Adóklub odaoadó és kevésbé odaoadó önadózóknak

Ingyenes Hírlevél

Adónaptár

2014. október
H K S C P S V
« szept    
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031  

Új Adóhírek

Adohirtar.blog.hu