Az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XCVI. törvényt 2011. július 14-én hirdették ki és július 15-én léptek hatályba. az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt ( Itv.) módosító rendelkezései. Amelyeket az Itv. új 99/C. §-a alapján a 2011.július 15-ét követően illetékkiszabásra bemutatott vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben kell alkalmazni.
1. A belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét illetékkötelezettségének változása
Módosult az Itv. 18. § (2) bekezdésének h) pontja. A visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség már csak az olyan belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjének (részvény, üzletrész, szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy stb.) megszerzésére vonatkozik, amelyiknek a cégjegyzékben feltüntetett (ennek hiányában a létesítő okiratában megjelölt) főtevékenysége épületépítési projekt szervezése, lakó- és nem lakó épület építése, saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése vagy saját tulajdonú ingatlan adásvétele.
2. A „Z” betűjelű ideiglenes rendszám kiadása során alkalmazandó vagyonszerzési illeték megfizetésére vonatkozó szabályok
A módosítás egy új illetékmentességgel egészítette ki a gépjárműszerzésre vonatkozó szabályokat az Itv. 24. § (6) bekezdésében: nem kell az illetéket megfizetni, ha a vagyonszerző a tulajdonszerzés átvezetésével egyidejűleg külföldi kivitel céljából Z betűjelű ideiglenes rendszám kiadását kéri, mindaddig, amíg a gépjármű tartós belföldi használatához szükséges forgalmi engedély kiadását nem kéri vagy a járművet belföldön nem értékesíti.
Az új illetékmentességi szabály kizárólag visszterhes vagyonátruházási illeték esetén alkalmazható, mert a gépjármű öröklésére és ajándékozására vonatkozó illetékszabályozás [Itv. 12. § (4) bekezdés] csak az illeték mértéke tekintetében utal vissza a visszterhes vagyonátruházási illeték szabályaira. Az egyenes ági rokonok közötti – gépjárműre is vonatkozó – öröklési és ajándékozási illetékmentességi szabályt nem érinti az új rendelkezés. A mentesség alkalmazása szempontjából annak sincs jelentősége, hogy Magyarországon már forgalomba helyezett vagy Magyarországon forgalomba nem helyezett jármű kivitele céljából kéri az új tulajdonos a Z betű jelű ideiglenes rendszám kiadását.
3. Egyenes ági rokonok közötti öröklési és ajándékozási ügyekben fizetési meghagyást nem kell kiadni
Módosult az Itv. 78. § (1) bekezdése is, amelynek értelmében az Itv. 16. § (1) bekezdésének i) és 17. § (1) bekezdésének p) pontja szerinti illetékmentességek (egyenes ági rokonok közötti öröklési és ajándékozási illetékmentesség) alkalmazása esetén az állami adóhatóság fizetési meghagyást nem bocsát ki a továbbiakban, hanem az illetékmentesség megállapításáról szóló döntését csak az ügyiratra jegyzi fel. Ezt az eljárást kell követni valamennyi olyan illetékügyben, melyben a hatálybalépést követően az állami adóhatóság fizetési meghagyást még nem adott ki. A vagyonszerzés adóhatóság felé történő Itv. 89-91. § szerinti bejelentési kötelezettségét természetesen nem érinti a megváltozott szabály.
4. Az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának öröklése
A módosító törvény 15. §-a kivette az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának folytatását az öröklési illeték tárgyi hatálya alól. A módosítás érinti az Itv. 8. § (1), 12. § (5) és 13. § (7) bekezdését, illetve a 17/A. §-át is. Mivel így a praxis jog öröklése kikerült az Itv. tárgyi hatálya alól, ezért az ilyen vagyonszerzést a továbbiakban az állami adóhatósághoz külön bejelenteni nem kell.
Loading ...
