Családi kedvezmény

 


 

 2014. évi módosítási tervek
Igényérvényesítés
Példák
Speciális esetek
NAV Közlemény
Nyilatkozat
NAV a családi kedvezményról
2012 módosítások
A kedvezményről másként

 


 

Mit kell tenni a családi kedvezmény érvényesítése érdekében?
A jogszabály lehetővé teszi, hogy már az adóelőleg alapjának meghatározása során érvenyesíteni lehessen a családi kedvezmény összegét, nem kell megvárni a 2011. évről készítendő szja bevallás benyújtását.
Amennyiben szeretnél élni ezzel a lehetőséggel keresd munkáltatódat és tégy nyialtkozatot a családi kedvezmény rád vonatkozó feltételeiről. Ilyen nyilatkozat minden bizonnyal rendelkezésre áll munkáltatódnál, ha még sem tanulmányozd az adóhatóság által készített mintát.
Anyilatkozatot két példányban kell kitöltened és átadnod munkáltatódnak, aki a rá vonatkozó részek kitöltésével elismeri a nyilatkozat átvételét és kötelezettséget vállal arra, hogy annak megfelelően állapítja meg adóelőlegedet. Erre legelső alkalommal a nyilatkozatod átvételét követő első bérkifizetésnél lesz kötelezettsége, ezért, ha már a januári bérednél érvényesíteni akarod a kedvezményt cselekedj gyorsan. Fontos, hogy a nyilatkozatban foglaltakért felelős vagy ezért természetesen azt a valós állapotnak megfelelően kell kitöltened. Amennyiben nyilatkozattételkor fennálló körülmények ellenére a családi kedvezmény érvényesítését jogalap nélkül kérted, és ennek következtében az adóbevallásod alapján 10 ezerforintot meghaladó befizetési különbözet mutatkozik, a befizetési különbözet 12 százalékát különbözetibírságként kell megfizetned. Szintén a te felelősséged, ha a nyilatkozatban foglalt tények tekintetében változás állna be ezt új nyilatkozat tételével illetve az eredeti nyilatkozat visszavonásával jelezd munkáltatód felé ugyancsak két példányban. A munkáltatód által aláírt nyilatkozatod egy példányát vissza kell kapnod és meg kell őrizned az elévülési idő végéig.  vissza
Ki tehet nyilatkozatot?
Mindenki, aki az szja tv szerint a családi kedvezmény érvényesítésére jogosult. Az érintett körből tipikus volta okán most csak a családi pótlékra jogosultakat említjük. Figyelem! A családi pótlék jogosítottja nem mindenesetben azonos azzal, kinek a részére folyósítják a családi pótlékot. Ha a családi pótlékra jogosult önállóen fel tudja használni a törvény által számára lehetővé tett teljes családi kedvezmény összegét, ennek sincs akadálya. Ugyanakkor a törvény a közös háztartásban élő házastársak/élettársak rézére lehetővé teszi a kedvezmény megosztását. Ez történhet a kedvezmény összegének illetve az egyes gyermekek után járó kedvezmények megosztásával. A nyilatkozatot a választott megosztási módszernek megfelelően kell kitölteni. Megosztás esetén mindkét félnek nyilatkozatot kell tenni.
A nyilatkozat kitöltésénél fontos figyelembe venned az alábbi fogalmakat. Kedvezményezett eltartottként az alábbi kategóriába tartozók vehetők számításba:
a) azok,akikre tekintettel belföldön családi pótlékot, vagy bármely EGT-állam hasonló jogszabálya alapján családi pótlékot, más hasonló ellátást folyósítanak;
b)az,aki a családi pótlékot saját jogán kapja
c) az, aki a rokkantsági járadékban részesülő személy;
d) a magzat (a fogantatás 91. napjától a világra jöttéig).
A magzat a várandósság orvosi igazolása alapján a fogantatástól számított 91. nap hónapjától az élveszületés napját megelőző hónappal bezárólag vehető figyelembe. Az orvosi igazolást a nyilatkozathoz nem kell csatolni, de az elévülési időn belül meg kell azt őrizni.
A nyilatkozat eltartottak rovatában a kedvezményezett eltartottakon felül figyelembe kell venned azokat a gyerekeket is akik után már családi pótlékra nem vagy jogosult, de az arra vonatkozó szabály szerint számításba kell venni őket a családi pótlékra jogosult gyermekek után járó pótlék összegének meghatározásánál. Azaz, ha a kis korú gyerekeid mellett van a családban olyan 18 évesnél idősebb gyerek, aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első akkreditált felsőfokú iskolai rendszerű szakképzésben, első egyetemi vagy főiskolai szintű képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik őt is figyelembe veheted az eltartottak számának meghatározásánál.  vissza
Az alábbiakban az adóhatóság által a nyilatkozatok kitöltési útmutatójában közzétett példákat illetve az általuk január 27-én közzé tett közleményt ismertejük:
Példa: Tételezzük fel, hogy a szülők élettársak, és a családban nevelt három kiskorú gyermek közül egy gyermek közös, míg a további két gyermek közül egy csak az anya, egy pedig csak az apa vérszerinti gyermeke. A leírt esetben az anya csak a saját és a közös gyermekkel összefüggésben jogosult a családi pótlékra, így esetében a kedvezményezett eltartottak száma kettő. Ugyanez a helyzet az apa esetében is.
Így – függetlenül attól, hogy a családban nevelt gyermekek száma eléri a hármat – a szülők gyermekenként csak 62 500 forint családi kedvezményre jogosultak. Az adóelőleg megállapítása során az anya (hasonlóan az apához) csak a saját és a közös gyermekre tekintettel veheti igénybe az adóalap-kedvezményt, havi kétszer 62 500 forintot. Az adóelőleg megállapítása során a közös gyermek után járó 62 500 forintnyi családi kedvezmény osztható meg a szülők között, természetesen azzal, hogy a két szülő erre a gyermekre tekintettel együttesen sem vehet igénybe havi 62 500 forintnál több kedvezményt. Az éves bevallásban lehetőség van arra is, hogy az egyik élettárs vegye igénybe a családi kedvezményt – fejenként és havonta 62 500 forint összegben – mindhárom gyermek után.
Példa: Tételezzük fel, hogy a szülők élettársak, és a családban nevelt három kiskorú gyermek közül mindhárom az anya vérszerinti gyermeke, de a három gyermek közül csak egy közös az élettárssal. Az anya a három kedvezményezett eltartottra tekintettel fejenként és havonta 206 250 forint, együttesen 618 750 forint adóalap kedvezményt vehet figyelembe. Az apa a közös gyermek tekintetében minősül jogosultnak. A jogosultakat jogosultsági hónaponként együttesen megillető családi kedvezmény e közös
gyermekre értelmezhető, melynek összege 206 250 forint. Az apa tehát az egy kedvezményezett eltartott tekintetében jogosult legfeljebb 206 250 forint összegben adóelőleg nyilatkozat megtételére. A munkáltató ekkora összegben akkor veheti figyelembe a családi kedvezményt az apánál, ha az apa és az anya adóelőleg-nyilatkozata is a rendelkezésére áll, és az anya nyilatkozatából megállapítható egyrészt az, hogy az anya esetében a (kedvezményezett) eltartottak száma eléri a hármat, másrészt az, hogy a kedvezményezett eltartottak közül egy gyermek közös.  vissza
NAV közlemény: ‘Az élet sokszínűsége miatt viszont számos esetben gondot okozhat a családi kedvezmény érvényesítése, megosztása az élettársaknál a vérszerinti illetve a közös gyermekek miatt. Itt mindenekelőtt azt kell kihangsúlyozni, hogy a Cst. előbbiekben már hivatkozott bekezdései alapján az élettárs nem jogosult családi pótlékra a vele egy háztartásban élő élettársának gyermeke(i) után függetlenül attól, hogy ténylegesen egy háztartásban él az élettársával és annak gyermekeivel. Ezért ezen élettárs az élettársának gyermekei után a szja-törvény 29/A. § (3) bekezdés a) pontja alapján a családi adókedvezmény érvényesítésére sem lesz jogosult, mivel a hivatkozott jogszabályhely értelmében a kedvezmény igénybevételére az a magánszemély jogosult, aki jogosult a családi pótlékra.
(Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy amennyiben az élettársak közös háztartásban élnek, egyikük sem jogosult a gyermeküket egyedül nevelők magasabb összegű családi pótlékára.)
Tételezzük fel, hogy amikor a szülők élettársak és az anyának kettő, az apának pedig egy saját (vérszerinti) gyermeke van, de nincs közös gyermekük, akkor az anya kettő, az apa pedig egy gyermekkel összefüggésben jogosult a családi pótlékra. Ezáltal a családi kedvezmény igénybevétele szempontjából az anya esetében kettő, az apa esetében pedig egy a kedvezményezettek száma, függetlenül attól, hogy a családban nevelt gyermekek száma eléri a hármat. Ezért a szülők gyermekenként havonta csak 62 500 forint (anya 2×62 500 forint, apa 1×62 500 Ft) családi kedvezményre jogosultak. Ha azonban az élettársak egyike nem tudja a családi kedvezményt érvényesíteni, akkor a másik élettárs a nem érvényesített kedvezményt az éves bevallásban igénybe veheti, s náluk a megosztás – közös gyermek hiányában – az adóelőleg-megállapításánál nem lehetséges, azzal csak az éves bevallásban élhetnek.
Abban az esetben viszont, amikor a szülők szintén élettársak és közös háztartásban három kiskorú gyermeket nevelnek, akik közül egyikük az anya, egyikük pedig az apa vérszerinti gyermeke, és van egy közös gyermekük is, akkor a családi pótlékra jogosultság a következők szerint alakul: a nem közös gyermekekre tekintettel a vér szerinti szülők, a közös gyermekekre tekintettel – döntésük alapján – vagy az anya vagy az apa jogosult. Figyelemmel arra, hogy a „kapcsolatba hozott” gyermekek esetén a nem vérszerinti szülő nem válik jogosulttá a családi pótlékra, így nála az élettársa gyermekét eltartottként nem lehet figyelembe venni. A közös gyermek mindkét szülőnél kedvezményezett eltartottnak minősül, ezért az élettársaknál személyenként legfeljebb két fő lehet az eltartottak száma. Ebből következően az adóelőlegnél mindegyikük a saját gyermeke után havonta 62 500 forint, a közös gyermek után pedig egyikük vagy döntésük alapján megosztva összesen havonta 62 500 forint lehet a családi kedvezmény. A „hozott” gyermekekre tekintettel év közben nem, de év végén a bevallásban megoszthatják a családi kedvezményt. [szja-törvény 29/B. § (1) bekezdés]“  vissza
Családi kedvezmény érvényesítésével kapcsolatban a gyakorlatban több speciális kérdés merült ezek összefoglalásaként közreadjuk a NAV által e tárgyban megjelentetett értelmezést.
A családi kedvezmény érvényesítése során a gyakorlatban számos esetben merült fel kérdésként az, hogy érvényesíthetik-e a családi kedvezményt, és ha igen, milyen módon tehetik meg azt azon magánszemélyek, akik nem munkaviszonyból származó jövedelem vonatkozásában szeretnének élni a kedvezménnyel és ezért esetükben nem lehetséges a nyilatkozat megtétele az adóelőleget megállapító munkáltatónak.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény [a továbbiakban: Szja tv.] 48. § (3) bekezdése szerint a családi kedvezmény, az adójóváírás és a személyi kedvezmény adóelőleg megállapításánál való érvényesítése érdekében a magánszemély ugyanis csak az adóelőleget megállapító munkáltatónak adhat nyilatkozatot.
Azonban az Szja tv. 46. § (6) bekezdés b) pontja az adóelőleg-fizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában adóelőleget megállapító munkáltatónak minősíti a rendszeresen ismétlődő bevételszerzés (különösen havi/heti bér, munkadíj, tiszteletdíj, személyes közreműködés ellenértéke, egyéb juttatás) tekintetében a munkáltató mellett a társas vállalkozást, a polgári jogi társaságot, illetve a bérnek minősülő kifizetést teljesítő más kifizetőket is. Erre a szabályra figyelemmel pedig a családi kedvezményre vonatkozó nyilatkozatot a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is megteheti a társas vállalkozásnak a személyes közreműködői díj vonatkozásában, és nincs kizárva a nyilatkozattételből az adóköteles társadalombiztosítási ellátásban részesülő magánszemély sem. Az utóbb említett magánszemély nyilatkozatát a kifizető szervnek (egészségbiztosítási pénztárnak) teheti meg.
Ugyanakkor téves az a nézet, amely szerint az új szabályok alapján az egyéni vállalkozó nem tudja év közben érvényesíteni az őt egyébként megillető családi adókedvezményt. Tekintettel arra, hogy a családi adókedvezmény az adóalap-kiegészítést is tartalmazó összevont adóalapot csökkentő kedvezményként került be az adórendszerbe, értelemszerűen nem érvényesíthető a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai szerint adózó jövedelem után. Ha azonban a vállalkozó az összevont adóalapba tartozó vállalkozói kivétet számol el, nincs akadálya az év közbeni érvényesítésnek sem. Ebben az esetben az adóelőleg-fizetésre az Szja tv. 49. § (4) bekezdés a) pontjának rendelkezését kell alkalmazni, amely szerint a negyedévenként fizetendő adóelőleg „a negyedévben elszámolt vállalkozói kivét után az (1)-(2) bekezdés szerint megállapított összeg”. Az (1) bekezdés szerint ugyanis az adóelőleget a 47. § szerint megállapított adóelőleg-alap összege után kell kiszámítani úgy, hogy a családi kedvezményt érvényesítő magánszemély esetében az adóelőleg-alapot csökkenteni kell a kedvezmény összegével. A (2) bekezdés pedig lehetővé teszi a személyi kedvezmény figyelembevételét is. (Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy adójóváírás értelemszerűen nem vehető figyelembe, mivel a vállalkozói kivét nem minősül bérnek.)
Ugyanezen szabályok szerint kell eljárnia az egyéni ügyvédnek, az állatorvosnak, a közjegyzőnek, az önálló bírósági végrehajtónak és az egyéni szabadalmi ügyvivőnek is, mivel őket az Szja tv. 3. § 17. pontja szerint az Szja tv. alkalmazásában egyéni vállalkozónak kell tekinteni.
Nincsenek kizárva az adóalap-csökkentő kedvezmény érvényesítéséből azok a magánszemélyek sem, akik munkáltatónak nem minősülő kifizetőtől szereznek jövedelmet pl. választott tisztségviselőként, megbízási szerződés alapján. Ezekben az esetekben a jövedelmet juttató szervezet kifizetői minőségében kötelezett az adóelőleg megállapítására, illetve levonására. Az Szja tv. 49. § (3) bekezdése értelmében az adóelőleget megállapító kifizető az állami adóhatósághoz bejelentett – az általános szabályoktól eltérő – módszer szerint is megállapíthatja az adóelőleget, ha ez által az adóévi adó megállapításánál jelentkező adókülönbözet mérsékelhető. Ez azt jelenti, hogy a kifizető figyelembe veheti a családi kedvezmény érvényesítését kérő, jogszerűen megtett nyilatkozatokat, ha olyan előzetesen bejelentett adóelőleg-levonási módszert alkalmaz, amely a nem munkáltatóként havi rendszerességgel teljesített kifizetéseknél is biztosítja a kedvezmény érvényesítésének lehetőségét. Nem vitatható, hogy ehhez szükség van a kifizető együttműködési készségére is, mivel kötelezettséget erre vonatkozóan az Szja tv. nem ír elő.
Az előzőekben foglaltakon túlmenően azonban fontos kiemelni, hogy a nyilatkozatot a kifizetést megelőzően kell megtenni ahhoz, hogy az adóelőleget megállapító munkáltató, kifizető az abban foglaltakat a következő kifizetéskor érvényesíteni tudja. Ez akár a kifizetést megelőző nap is lehet, ha a munkáltató számfejtési rendszere képes ennek „lekövetésére”. Bármiféle határidő tehát csak a munkáltató belső szabályzataiban, rendszerében értelmezhető, törvényi előírás erre nincsen. Ezért nem igaz az a kijelentés, amely szerint január 20-án lejárt volna a családi kedvezményről szóló nyilatkozat megtételének határideje, mivel a Szja tv. ilyen határidőt nem tartalmaz.     vissza
A családi kedvezmény érvényesítéséből nem zárható ki az a magánszemély, aki nevelőszülőként saját háztartásában neveli a gondjaira bízott gyermeket akkor sem, ha a gyermeket nála elhelyező hatóság vagyonkezelői joggal is felruházta, hiszen az ilyen magánszemély a vér szerinti szülővel azonos feltételek mellett jogosult a családi pótlékra.
A kedvezményt nem érvényesítheti viszont az a magánszemély, aki a gyermekvédelmi szakellátás rendszerében nevelt (tehát nem a saját háztartásában nevelt) gyermek után vagyonkezelői joggal felruházott gyámként kapja a családi pótlékot. Természetesen abban az esetben, ha a gyám nem csak vagyonkezelői joggal van felruházva, hanem gyámi minőségében a gyermek tekintetében emellett más jogok is megilletik, akkor ezen gyermekre vonatkozóan élhet a családi kedvezménnyel.
A családi kedvezmény összevont adóalapot csökkentő kedvezmény. A Szja tv. 29. § (1) bekezdése alapján az összevont adóalap részét képezi – egyebeken túlmenően – az adóalap-kiegészítést is tartalmazó önálló tevékenységből származó jövedelem. Ennek számít ugyanis 2011. január 1-jétől a magánszemély ingatlan-bérbeadásból származó jövedelme, mivel ettől az időponttól megszűnt az ilyen jövedelem elkülönült adóztatásának választási lehetősége. (Ez alól azonban kivételt jelent a kereskedelmi szálláshely szolgáltatásra irányuló tevékenységből, a tételes átalányadózást választó fizető vendéglátó tevékenységből, illetve a termőföld-bérbeadásból származó bevételből keletkező jövedelem – ha ez utóbbi nem adómentes –, mivel ezek külön adózó jövedelemnek számítanak.)
Így figyelemmel arra, hogy kifejezett jogszabályi rendelkezés nem tiltja azt, hogy a magánszemély a családi kedvezményt ingatlan-bérbeadásból származó jövedelme tekintetében érvényesítse, ezért ilyen esetben is élni lehet a szóban forgó kedvezménnyel.
Amennyiben a magánszemély az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmét nem kifizetőtől szerzi, vagy ha a magánszemély számlaadásra kötelezett („adószámos”) magánszemélynek minősül és a kifizetőtől nem kérte az adóelőleg megállapítását, akkor az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem esetében a magánszemélynek nincs lehetősége arra, hogy családi kedvezmény érvényesítésére vonatkozó nyilatkozatot adjon. Ezért a kedvezményt az ingatlan bérbeadásából származó jövedelme tekintetében negyedévenként saját maga érvényesíti és bevallja az adóévre vonatkozó adóbevallásában.
Nincsenek kizárva a családi kedvezmény érvényesítéséből azok az ingatlan-bérbeadási tevékenységet folytató magánszemélyek sem, akik ezen tevékenységből származó jövedelmüket munkáltatónak nem minősülő kifizetőtől szerzik, valamint – az Szja tv. 46. § (4) bekezdés alapján – azok a nem egyéni vállalkozóként, nem mezőgazdasági őstermelőként számlaadásra kötelezett magánszemélyek, akik nyilatkozatot adnak arról, hogy kérik az adóelőleg levonását a kifizetőtől. Ezekben az esetekben ugyanis a jövedelmet juttató szervezet kifizetői minőségében kötelezett az adóelőleg megállapítására, illetve levonására. A Szja tv. 49. § (3) bekezdése értelmében pedig az adóelőleget megállapító kifizető az állami adóhatósághoz bejelentett – az általános szabályoktól eltérő – módszer szerint is megállapíthatja az adóelőleget, ha ez által az adóévi adó megállapításánál jelentkező adókülönbözet mérsékelhető. Ez azt jelenti, hogy a kifizető figyelembe veheti a családi kedvezmény érvényesítését kérő, jogszerűen megtett nyilatkozatokat, ha olyan előzetesen bejelentett adóelőleg-levonási módszert alkalmaz, amely a nem munkáltatóként havi rendszerességgel teljesített kifizetéseknél is biztosítja a kedvezmény érvényesítésének lehetőségét. Nem vitatható, hogy ehhez szükség van a kifizető együttműködési készségére is, mivel kötelezettséget erre vonatkozóan az Szja tv. nem ír elő. vissza
Az szja törvény 2012. évi módosítása keretében a jogintézmény eddig használt egyes fogalmait pontosították:
Januártól kedvezményezett eltartottnak tekintendő az az eltartott is, akire tekintettel a magánszemély a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult. A jelenlegi szabályozás szerint kedvezményezett eltartott e tekintetben csak az lehet, aki után családi pótlékot folyósítanak, jövő évtől elegendő a jogosultság.
Ugyancsak változik az eltartott fogalma, e körbe sorolható januártól az, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető, szemben a jelenleg érvényes szabályozással, mely szerint eltartott az lehet, akit a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vesznek.
Jogosultsági hónap a jövő évtől az a hónap, amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll, szemben a jelenlegi szabályokkal, melyek szerint az a hónap tekinthető jogosultsági hónapnak amelyre tekintettel a családi pótlékot juttatják.  vissza

 

vissza