Jövedelem rokkantsági ellátás mellett

Nem lehet tudni, hogy szándékosan vagy a véletlen műveként, de tény hogy jelenleg a 2012. január 1 – június 30-ig terjedő időszakra vonatkozóan nincs érvényes rendelkezés a rokkantsági ellátásban részesülők keresőtevékenységéből származó jövedelem felső határára. Pontosabban arra vonatkozóan, hogy a kereső tevékenységből származó jövedelemre tekintettel mikor kell megszüntetni a rokkantsági ellátást. A múlt év végéig az 1997. LXXXI törvény 36/D § és 36/G § illetve a 387/2007.(XII.23) Korm. sz. rendelet 17.§ (1) e. pontja tartalmazott rendelkezéseket e tárgyban.   Az említett jogszabályokat azonban 2011. évi CXCI. tv 103.§ i. pontja illetve 120. § (1) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezi. A hatályon kívül helyező passzusokról a törvény 29.§ (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy azok 2012. január 1-én lépnek hatályba. Azaz ettől az időponttól már nem hatályosak a 2011-ben érvényben lévő a rokkantsági ellátások keresőtevékenységre tekintettel történő megszüntetésére vonatkozó rendelkezések. S mivel eleddig arról sem történt rendelkezés, hogy az érintett előírásokat átmenetileg 2012. június 30-ig alkalmazni kell. Így ez év január 1-től a korábbi szabályok alapján nem lehet rokkantsági ellátást megszüntetni.

Az új szabályok alkalmazása során viszont – lásd. a 2011. évi CXCI. tv 32.§ (2) bekezdését – csak a 2012. július 1-től szerzett jövedelem vehető figyelembe. Ami egyébként  az új szabályokat illeti 2012. július 1-től a rokkantsági ellátásban részesülő személy ellátását meg kell szüntetni, ha keresőtevékenységet folytat és a jövedelme 3 egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát. A korlátok pontos betartásához nem árt a kereső tevékenység illetve a minimálbér fogalmát tisztázni.

Kereső tevékenységnek kell tekinteni a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58.§ (5) bek. e. pont szerint (a 2011. évi CXCI tv 1.§ (2)bek. 4. pontja ezt a fogalmat használja)  minden olyan munkavégzést   – az 1-4. pontban foglaltak figyelembevételével -, amelyért díjazás jár, továbbá kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki külön törvény szerint egyéni vállalkozónak minősül, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve aki a társaság vezető tisztségviselője vagy a társasági szerződésben közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve.

1. Az olyan munkavégzés, amelyért jogszabály alapján tiszteletdíj jár, akkor minősül kereső tevékenységnek, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát meghaladja.

2. A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység akkor minősül kereső tevékenységnek, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni.

3. A külön törvény alapján végzett közérdekű önkéntes tevékenység nem minősül kereső tevékenységnek.

4. A külön törvény alapján nevelőszülői jogviszony keretében végzett tevékenység nem minősül kereső tevékenységnek,

A minimálbér alatt a 2011. évi CXCI tv 1.§ (2) bek 6. pontja szerinti az 1997. évi LXXX. törvény  4. § s) pont 1. alpontjában meghatározott minimálbért kell érteni. Mely nem más, mint a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege. Figyelem!  Ez egyben azt is jelenti , hogy ebben az összefüggésben a garantált bérminimum összege nem alkalmazható. A minimálbér összege jelenleg:  93.000.-Ft/hó.

vissza