Az APEH elnöke az Art. 90.§(1) bekezdésén alapuló felhatalmazása alapján ez évben is közzé tette a Hivatal 2010. évi ellenőrzési tevékenységére vonatkozó irányelvét (7002/2010 APEH Irányelv) Ebből válogattunk olyan részleteket, melyek segíthetnek eligazodni az ez évi ellenőrzési szempontok között és betekintést engednek azok módszereibe.
A célszerűség, az eredményesség és a költségkímélés szempontjait már az ellenőrzésre történő kiválasztásnál érvényesíteni kell – így az irányelv. Ennek legfőbb eszközévé mindinkább az informatikai eszközök és módszerek sokrétű, a korábbi ellenőrzési tapasztalatok visszacsatolásán alapuló felhasználása válik. Az ellenőrzési tevékenység
eredményességét megalapozó kiválasztási rendszernek fontos összetevője a társhatóságok közötti és az egyre élénkebb, teljes körűbb nemzetközi információáramlás, valamint az adóhatóság szakterületeinek együttműködése.
A kiemelt vizsgálati irányok kijelölése az adózói magatartás jellemző jegyei alapján történik, és független az adózók tevékenységi körétől, méretétől, adófizetési képességétől, jogi helyzetétől, tulajdonosi vagy szervezeti feltételeitől, nemzeti hovatartozásától, gazdasági szerepétől és kapcsolatrendszerétől.
Az ellenőrzésre történő kiválasztás többlépcsős kockázatelemzésre alapozott informatikai rendszere az adóelkerüléssel szembeni adóhatósági fellépés alapját jelenti. A fiktív cégek és számlák kiszűrése, az adóelkerülő magatartásra utaló jelek felismerése céljából új informatikai megoldásokkal bővül a központi kockázatelemzés rendszere. Ezek legjelentősebb eleme a kockázatok felismerésének prediktív modellezésen alapuló támogatása. 2010-től a kiválasztási tevékenységben alkalmazott ellenőrzési szakértői tudást kiegészítik az adatbányászati módszerekkel kidolgozott valószínűségi értékek, besorolások.
A korábbi évek ellenőrzési irányainak továbbviteleként folytatni kell azon vállalkozások kiválasztását és egyedi kockázatelemzését, amelyekre az alábbiakban felsorolt kockázatok valamelyike jellemző:
- a bevallások benyújtásának elmaradása;
- az áfa- és a jövedelemadó bevallások összhangjának hiánya;
- többszörös székhely-, illetve tulajdonos-váltás;
- több éven keresztül jelentős összegű tagi kölcsönnel történő működés;
- nagy összegű adóhátralék felhalmozása;
- nagy összegű fizetendő és levonható áfa bevallása az előtársasági és az azt
követő időszakban;
- tartós veszteség kimutatása folyamatos működés mellett (különös tekintettel a
nagy összegben felhalmozódott veszteségek finanszírozására);
- kiegyenlített értékesítés és beszerzés az EU tagországok vállalkozásaival
folytatott kereskedelemben;
-harmadik országokkal kapcsolatos export-import ügyletek bonyolítása;
- áfa-mentes termékimport bevallása
- a bevallásokban sorozatosan nagy forgalom és a bevételhez igazodó nagyságú
kiadások szerepeltetése (ún. adóminimalizálás);
- a vállalkozások kapcsolatrendszerén, számlázási láncolatán, érdekmegosztásán
alapuló szervezett csalásban való részvétel.
A fenti szempontokon túlmenően a kockázatelemzés során figyelemmel kell lenni azokra az adózói jellemzőkre is, amelyek adóelkerülő magatartásra utalhatnak:
- azokra a vállalkozásokra, amelyek forgalma az elévülési időn belül bármikor
hirtelen és ugrásszerűen megnőtt;
- az árbevételhez képest jelentős arányú szolgáltatást (pl. rendszerhasználati díj,
bérleti díj, reklám- és marketing költség, stb.) igénybe vevő adózókra;
- a beruházásaikhoz kapcsolódóan a társasági adóról szóló törvény alapján
adóalap csökkentő tételt igénybe vevő, illetve adókedvezményt érvényesítő
adózókra;
- a különböző támogatásokat igénybe vevő vállalkozásokra;
- a kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatban adóalap-csökkentést, illetve
az innovációs járulékfizetési kötelezettséggel összefüggésben járulékalap csökkentést
alkalmazókra;
- a rendszeresen előzetesen felszámított áfát valló, de azt a folyószámlán hagyó,
vagy más adónemre átvezető adózókra;
- az Áfa-törvény területi hatályán kívül gazdasági tevékenységet végző,
külföldön telephellyel rendelkező vállalkozásokra;
- az azonos székhellyel, nem valós székhelyszolgáltatást nyújtó ügyvéddel, vagy
kézbesítési megbízottal rendelkező adózók körére.
Kiemelt feladat a kockázatos adózói kapcsolatok feltárása is, azon belül:
- a korábban az adóhatóság látókörébe került szándékos adóelkerülők, fantom
cégek tulajdonosainak és képviselőinek érdekeltségi körébe tartozó még nem
ellenőrzött vállalkozások kiválasztása;
- az adóhatóság által megállapított súlyos szabálytalanságok által érintett,
jelentős hátralékkal felszámolásra került cégek tulajdonosai, képviselői által
alapított új cégek kijelölése;
- a fenti vállalkozásokkal üzleti kapcsolatban álló vállalkozások kiválasztása;
- azon adózók kiválasztása, amelyek kiemelten kockázatos külföldi adózókkal
állnak/álltak üzleti kapcsolatban.
A csalárd adózói tevékenység megkezdésének megelőzése érdekében egyedi kockázatelemzés során értékelni kell minden egyes jogelőd nélkül alakult gazdasági társaságnál a társaság tagjainak, vezető tisztségviselőinek korábbi gazdasági tevékenységével, adózói múltjával kapcsolatos adatokat, valamint az érdekeltségi körükbe tartozó vállalkozásokat. A kockázatelemzési megoldásokat alkalmazni kell az átalakuló és a tevékenységüket jogutód nélkül megszüntető vállalkozások ellenőrzésének elrendelése során
2010-ben az ellenőrizendő főbb tevékenységi körök:
- a papír- és a nyomdaipar, valamint a hozzájuk kapcsolódó kereskedelem;
- az őrző-védő szolgáltatások területén működő alvállalkozói láncolatok;
- a termékbemutatókon keresztül bonyolódó kereskedelem
- a hitelközvetítés és az üzletviteli tanácsadás.
Az ellenőrzések során kiemelten kell vizsgálni:
- a vegyes termékkörű ügynöki nagykereskedelemmel,
- a zöldség-, gyümölcs-nagykereskedelemmel és
- a vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelemmel
foglalkozó vállalkozások bevétel- és költségelszámolásainak valóságtartalmát, nyilvántartásainak teljeskörűségét, alvállalkozói és egyéb szerződéses kapcsolatainak dokumentáltságát, foglalkoztatottjainak jogviszonyát, adó- és járulékfizetési kötelezettségét, valamint e kötelezettségek teljesítését.
Loading ...
