A jelenlegi szabályozás értelmében az 1996. évi LXXXI tv 19.§ (1) bekezdése szerint az általános adómérték 19%. Ettől eltérően az alábbi feltételek teljesítése esetén a társasági adó mértéke a pozitív adóalap 50 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalék, (az e feletti összegre 19 százalék)
ha az érintett vállalkozás
a) nem vesz igénybe az adóévben e törvény alapján adókedvezményt, és
b) az adóévben legalább egy fő a foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma, és
c) az adóalapja vagy az adózás előtti eredménye az adóévben és az azt megelőző adóévben legalább a jövedelem- (nyereség-) minimum összegével egyezik meg, és
d) az államháztartásról szóló törvényben meghatározott, a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének való megfelelés hiányát az adóévben és a megelőző adóévben a munkaügyi hatóság, az adóhatóság vagy az egyenlő bánásmód követelményének ellenőrzésére jogosult hatóság jogerős és végrehajtható hatósági határozata, illetőleg – a határozat bírósági felülvizsgálata esetén – jogerős bírósági határozat nem szabott ki munkaügyi, vagy az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényben meghatározott bírságot vagy az adózás rendjéről szóló törvény szerinti mulasztási bírságot,
e) az adóévben legalább az adóév első napján érvényes minimálbér kétszeresének – ha az adózó székhelye a jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében van, akkor a minimálbér – adóévre évesített összege és a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma szorzatának megfelelő összegre vallott be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot.
Azt azért lássuk be, hogy ennek a kedvezményes adómértéknek az igénybevétele nem volt probléma mentes. A várható változások szerint nem egyszerűen csak 10%-ra csökkentik a társasági adó összegét 500 millió forintot meg nem haladó adóalappal rendelkező vállalkozások számára, de a kedvezményes kulcs alkalmazásához nem kívánnak meg külön mutatványokat, azt minden vállalkozás igénybe veheti. Ez azt feltételezné, hogy fentiekben idézett feltételrendszert töröljék a jogszabályból. A hírek szerint mindez már 2010. teljes második félévére vonatkozna. Az olvasható kalkulációk szerint az adócsökkentés 70 milliárd forintos bevételkiesést jelentene a költségvetés számára. Ez első hallásra akár hidegen is hagyhatná a vállalkozásokat, de ha az adó csökkentés nem váltja be a gazdaság kifehérítéséhez fűzött reményeket- ami ez esetben a bevallott adóalapok illetve az adót fizető vállalkozások körének bővülését is jelentheti – könnyen lehet, hogy más formában, de találkozhatunk még a költségvetés szelíden kérő kezeivel. Tapasztalataink szerint, főként a kisvállalkozások körében nemcsak a társasági adó jelenlegi mértéke okoz gondot, súlyosabb problémának tűnik a megrendelések, bevételek erőteljes csökkenése. Sok esetben a szükséges költségeket sem fedezik a várható bevételek, így a vállalkozások egy részén már nem segíthet az adócsökkentés.
***
A T 581 számú, az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról és módosításáról szóló dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által előterjesztett törvény javaslat valódi „salátaként” tartalmazza a társasági adóra vonatkozó módosítási elképzeléseket is. A kedvezményes kulcs 10% mértékében és az ennek alkalmazására lehetőséget adó pozitív adóalap mértékében (500 millió) az előzetes jelzésekhez képest nincs változás. A javaslat rendelkezik a 2010-ben követendő eljárásról, e szerint adókötelezettség megállapításakor a pozitív adóalapot 2010. január 1. és 2010. június 30., valamint a 2010. július 1. és 2010. december 31. közötti időszakra az adóév naptári napjai alapján arányosan kell megosztani. Az első félévre eső adóalap után az adó mértéke 19% amennyiben a vállalkozás nem tesz eleget a kedvezményes adókulcs igénybevételéhez szükséges feltételeknek. A második félévre eső adóalap után 250 millió forintig az adómértéke 10%. Az e fölötti rész után 19%.
