Ha a magánszemély munkavégzésre irányuló jogviszonyával összefüggésben – mely az álamháztartás központi alrendszerébe tartozó valamely szervezettel illetve köztulajdonban álló gazdasági társasággal (olyan gazdasági társasággal áll fenn, melyben a magyar állam, helyi önkormányzat, azok társulásai, költségvetési szerv, közalapítvány többségi befolyádssal rendelkezik) áll fenn – bevételt szerez, ezt a bevételt az alábbi esetekben kell különadó alapjának tekinteni:
A különadó alapjának minősül az említett jogviszony megszűnésével összefüggésben kapott bevételből – kivéve a jogviszony megszűnésének évére járó szabadság megváltása címén kifizetett bevételt, a jogviszony megszűnésekor a magánszemélyt megillető jubileumi jutalmat, illetve a felmentési időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó részére fizetendő átlagkereset összegét, továbbá a szerződéses katonák leszerelési segélyét, – a rendszeres járandóságok 60 napra számított összegét meghaladó részéből a két millió forntot meghaladó összeg illetve a rendszeres járandóságok 60 napra számított összegét el nem érő, de a 2 millió forintot meghaladó része.
A különadó mértéke: az adóalap 98%-a. A kifizető a magánszemélyt terhelő adót forrásadóként a kifizetéskor állapítja meg, vonja le. Ha ez bármely okból nem történik meg a le nem vont adót a magánszemély fizeti meg a kifizetést követő hónap 12. napjáig. A különadó alapjának összegét a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény alkalmazásában nem kell járulékalapnak tekinteni. De a kifizetőnek a különadó alap után 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizetési kötelezettsége keletkezik.
Amennyiben a magánszemély az adó alapjául szolgáló jövedelmet a törvény módosítás hatályba lépését megelőzően ? szerezte meg, az őt terhelő adót a személyi jövedelemadó bevallásra előírt határidőig kell megfizetni, a kifizető az egészségügyi hozzájárulást a módosítás hatályba lépése napja hónapjának kötelezettségeként vallja be és fizeti meg.
A módosítási javaslat egyrészt ott is “nyír”, ahol nem feltétlenül kellene. Ez két szempontból is igaz lehet, egyrészt olyan jogviszonyokban (pl. oktatatás) is drasztikusan adóztat, ahol nem lenne feltétlenül indokolt, másrészt egységesen 2 millió Ft összeghatár felett teszi ezt, ami nem tesz különbséget az egyes tevékenységek társadalmi hasznossága szempontjából, ez pedig nem feltétlenül ösztönző. A javaslat leginkább jogrendszer idegen része, a hatályba lépését megelőzően megszerzett jövedelmekre vonatkozó rendelkezése. A legszolídabb értelmezés szerint is a 2010. 01.01-től megszerzett ilyen jövedelmekre kiterjeszthető lenne a szabályozás, de ez nem csak a visszamenőleges jogalkotás tilalmába ütközik, de egy sor képtelen helyzetet is teremthet.
Időközben megjelent a a rendelkezést tartalmazó jogszabály fontosabb rendelkezéseit itt tekintheted meg.
