Az adórendszer egyszerűsítésének első lépéseként az alábbi un. „kisadók” megszüntetését tervezi az új kabinet Szigorúan szakmai alapon azt próbáljuk érzékeltetni kikre, milyen hatással lehet az egyes adók tervezett megszüntetése. Természetesen az ördög ezúttal is a részletekben lakozik, ha megszületnek a jogszabályok visszatérünk a kérdésre. Nézzük mi az ami már most látható.
Bérfőzési szeszadó 2003.évi CXXVII. tv. szerint alanya az a 18. életévét betöltött gyümölcstermesztő személy aki saját termesztésű gyümölcsből (gyümölcsből származó alapanyagból) állíttat elő bér főzött pálinkát. Az adó mértéke: bérfőzetőnként 50liter mennyiségig évente hektoliterenként 138. 050Ft, e fölött 276.100Ft. Az adóalanyi körre tekintettel az egyértelműen megállapítható, hogy az adónem megszüntetése közvetlenül nem érinti a vállalkozások széles körének terheit, a bérfőzéssel foglalkozó vállalkozások esetében azonban adminisztrációs kötelezettségeket könnyíti, lévén, hogy az adó nyilvántartása, beszedése, befizetése, a bérfőzetők részére nyilatkozat kiadása a törvény szerint az ő feladatuk.
TV-k üzemben tartási díja 1996. évi I. tv. 79. § (1) Üzemben tartási díjat köteles fizetni az, aki televízió-műsor vételére alkalmas készüléket (a továbbiakban: televízió-készülék) üzemeltet. Az üzemben tartási díj – ha e törvény másként nem rendelkezik – televízió-készülékenként fizetendő. A vendéglátó, szállodai vállalkozások és az olyan egyéb szolgáltató és kereskedelmi vállalkozások estén jelent adócsökkentést, amelyek bevételszerző tevékenységük érdekében üzemeltetnek tv készülékeket. Egész pontosan költség csökkenésről beszélhetünk, tekintettel arra, hogy az üzemben tartási díj az egyéb ráfordítások között elszámolható, így a társasági adó alapját csökkenti.
Épület idegenforgalmi adója alanya az 1990. évi C. Törvény szerint az a magánszemély aki az önkormányzat illetékességi területén olyan üdülésre, pihenésre alkalmas épületnek tulajdonosa, amely nem minősül lakásnak. Az adó eltörlése, tekintettel arra, hogy helyi adóról van szó, ott és olyan mértékű adócsökkentést jelent, ahol és amilyen mértékben ezt alkalmazták és csak a magánszemélyek tekintetében.
Vállalkozók kommunális adója az 1990.évi C. Törvény 27-29.§ szerint azok a vállalkozók az adóalanyai, melyek az adott önkormányzat területén székhelyükön vagy telephelyükön alkalmazottakat foglalkoztatnak. Az adó eltörlése, tekintettel arra, hogy helyi adóról van szó, ott és olyan mértékű adócsökkentést jelent, ahol és amilyen mértékben ezt alkalmazták, ott viszont hatékony lehet mert legalább nem bünteti azokat a vállalkozásokat, melyek alkalmazottakat foglalkoztatnak. Egy kis lépés az foglalkoztatásra rakódó terhek csökkentésére. Ugyanakkor nem az állami költségvetés bevételeit csökkenti, hanem az ugyancsak forrás szűkében lévő önkormányzatoktól von el pénzt.
Öröklési, ajándékozási illeték (egyenesági kapcsolat esetén) az 1990. évi XCIII. tv. 16.§ c. Pontja szerint jelenleg is mentes az örökségi illeték alól az egyenesági kapcsolat esetén a megszerzett örökség tiszta értékéből 20 millió forint, ezért nagyobb jelentőséget tulajdonítanánk a 17/B.§. alatt szabályozott egyéni kisvállalkozói vagyon, valamint a 17/C.§. alatt szabályozott kisvállalkozás vagyoni betétjének öröklési, ajándékozási illeték mentességének. Egyrészt nagyban segítené a hazai vállalkozások generációkon átívelő erősödését, másrészt megszüntetné azt az egyébként nehezen magyarázható gyakorlatot, mely egy már adózott vagyont adóztat, még ha bizonyos kedvezményekkel is.
Nagy teljesítményű személygépkocsik, vízi járművek, légi járművek adója
A rossz emlékű, az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. LXXVIII törvény maradéka tartalmazza a felsorolt adókra vonatkozó rendelkezéseket. Megszüntetésük legfőképp azért indokolt, mert így magukban, a nagy értékű ingatlanok adóztatása nélkül az ezekből származó bevétel vélhetően alig haladja meg a beszedésükre, ellenőrzésükre fordítandó költséget. Ennélfogva eltörlésük a vállalkozások adóterheinek alakulása szempontjából nem meghatározó jelentőségű. Véleményünk szerint generálisan nem mondható a vagyoni típusú adókra, hogy ördögtől valók. Adódhatna, akár a jelen helyzetben is olyan kombinációja a jövedelmi és vagyoni típusú adóztatásnak, amely ösztönző lehetne és egyben megfelelő állami bevételeket generálna. Az említett törvénnyel sem az eredeti formájában való léte, hanem a minősége volt a fő probléma. Valamint az, hogy szerencsétlen megfogalmazásával egy jó időre politikailag ellehetetlenítette egy megfelelő színvonalú jogszabály megalkotását.
Vízgazdálkodási termelői érdekeltségi hozzájárulás Elvesztése nem fogja megrengetni sem a világot, sem a költségvetést, igaz ezzel szemben a vállalkozások adóterhe sem fog drámaian csökkenni. Eddig sem sok vizet zavart. Nyugodjék békében.
