A kormány tervei szerint 2011 januártól egykulcsos 16%-os személyi jövedelemadó kerülne bevezetésre, közelebbről meg nem határozott családi adózási elemekkel. Az látszik biztosnak, hogy ebben az évben még élvezhetjük a szuperbruttósítás “áldásait” és működni fog az adójóváírás intézménye is. A szándék most eltökéltnek látszik mindkét elem fokozatos megszüntetésére, nagy kérdés, mit enged majd a költségvetés egyensúly igénye. A 16%-os kulcs bevezetése az adójóváírás intézményének törlése mellett (ennek egész biztos nincs költségvetési akadálya, lévén növeli a bevételeket) az alsó jövedelem kategóriába tartozók esetében a jelenlegi állapothoz képest hozzávetőleg havi 290.000.- Ft bruttó jövedelemig csökkentené az adózott jövedelmet. Ha legjobb reményeink szerint eltörlik a szuperbruttósítási kötelezettséget is, akkor már 230.000.- Ft bruttó jövedelem körül null szaldós lehetne az ügylet, illetve szerény, mintegy 1.000.- Ft-os jövedelem növekedés várható. A magasabb jövedelem kategóriába tartozóknál mindkét változatban jelentős jövedelem növekedést eredményezne a módosítás. Például havi 800.000.-Ft-os jövedelem mellett mintegy 100.000.- illetve 134.000.- Ft-os jövedelem növekmény állna be attól függően, hogy az említett variációk közül melyik valósul meg. Ezzel adózói szemszögből különösebb baj nincs is(amíg az így kieső összeg a költségvetésből nem hiányzik) , az igazi probléma, az említett jövedelem határ alatti, jellemzően minimálbéren foglalkoztatottak körében lehet. Esetükben még a szuperbruttó eltörlése esetén is csökkenne a jövedelem. Azok a kis keresetű alkalmazottak, akik nem kapnak a hivatalos jövedelmük felett „zsebpénzt” valamiféle kompenzáció nélkül nagyon hátrányos helyzetbe kerülhetnének. Problémájukra megoldás lehetne pl. a minimálbér emelése olyan szintre, hogy nettó jövedelmük ne csökkenjen, de relatíve, a magasabb jövedelműekhez képest (akiknek a jövedelme növekedne a 16% egykulcsos rendszerben) így is rosszabbul járnának. A minimálbér növelése viszont a jelenlegi járulék rendszer változatlanul hagyása mellett az önfoglalkoztató, nagy költség érzékenységű kis vállalkozásokat sújtaná, megemelvén járulék terheiket. Az ismerhető statisztikák szerint ezek sincsenek kevesen. Ha ennek kompenzálásra járulék csökkentésre is sor kerülne, kérdés bírja-e a költségvetés. ( az uniós kötelezettségek miatt is elég kötöttnek látszik a hiány mértéke) A jelenleg ismerhető megoldásokból még nem ítélhető meg egyértelműen, hogy valósítható meg a kormányzati ígéret, hogy két éven belül mindenki haszonélvezője lesz az adórendszer módosításának. Talán érdemes lenne vizsgálni hová vezetne, ha a rendelkezésre álló keret a bérek közterheinek csökkentésére kerülne felhasználásra.
