T/4079. számú törvényjavaslat
az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosításáról
Előadó: Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2011. szeptember
2011. évi … törvény
az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosításáról
1. § Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 10. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Fizetési kötelezettségekre, fizetésre kötelezettek körére, a fizetési kötelezettség mértékére vonatkozó törvények kihirdetése és hatálybalépése között legalább harminc napnak kell eltelnie, kivéve, ha a törvény a fizetési kötelezettséget mérsékli és a fizetési kötelezettségek, valamint a fizetésre kötelezettek körét nem bővíti.”
2. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) módosítása azt a célt szolgálja, hogy a fizetési kötelezettségekre vonatkozó törvények hatályba léptetése vonatkozásában megállapított törvényi követelmény igazodjon a rendkívül rövid idő alatt változó világgazdasági helyzet okozta kedvezőtlen költségvetési folyamatok gyors befolyásolásának igényéhez. A módosítás ugyanakkor továbbra is meg kívánja tartani az Áht. orientáló szerepét ebben a vonatkozásban, és biztosítja azt, hogy a változásokra való alkalmazkodáshoz szükséges kellő felkészülési idő a továbbiakban is mindenkor az érintett jogalanyok rendelkezésére álljon.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz Az Áht. hatályos 10. § (4) bekezdése főszabályként 45 napban, az országgyűlési képviselők általános választásának évében 40 napban határozza meg azt a mértéket, ami a fizetési kötelezettséget megállapító, azok körét kiterjesztő vagy mértéküket megemelő törvények kihirdetése és hatálybalépése közötti időtartam minimumaként szolgál. A törvényjavaslat ezt az időközt – egységesen, a választási évekre is kiterjedően – 30 napban állapítja meg. A módosítás lehetővé teszi azt, hogy az adójogi jogalkotás a gazdasági, költségvetési változásokra gyorsabban, hatékonyabban reagáljon, ugyanakkor a jogbiztonság követelményét szem előtt tartva a fizetési kötelezettségek alanyai számára továbbra is biztosítja azt az időt, ami a jogszabályi változások megismeréséhez, az azok alkalmazására való felkészüléshez, a szükséges szervezési és gazdasági döntések meghozatalához szükséges.






