Törvénymódosítási javaslat szerint nem változik a mulasztási bírság alap esetben alkalmazható felső határa a magánszemélyek továbbra is 200 ezer, más adózók 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatók.
A mulasztási bírságra vonatkozó 172.§(1) e. pontját az fogalmazza újra a törvénymódosítási javaslat, e szerint mulasztási bírság kiszabásának van helye akkor is, ha az adózó
- a jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását, illetve
- könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja,
- a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki,
- a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti,
- a számviteli törvény alapján összeállítandó szabályzataiban foglaltaktól eltérően jár el,
- a 174/A. §-ban meghatározott esetben (elmulasztja a beszámoló letétbe helyezésére előírt határidőt , továbbá,
- ha a közzétett beszámolója a beszámoló szempontjából lényegesnek minősülő információkat nem tartalmaz vagy tévesen mutat be (lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából
minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása – az ésszerűség határain belül – befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit).”
A törvény módosítás kiemelten szankcionálja új (7a) bekezdés bevezetésével ha az adózó a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó kötelezettségét az állami adóhatóság 174/A. § szerinti első felszólításában szereplő határidőn belül nem teljesíti, az állami adóhatóság 1 millió forintig terjedő mulasztási bírságot állapít meg az adózó terhére
Új lehetőség az adóhatóság számára mulasztási bírság kiszabása mellett az üzlethelyiség nélkül végzett tevékenység esetén üzletlezárást helyettesítő bírságot megállapítása, ha az adózó
a) be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott,
b) igazolatlan eredetű árut forgalmaz,
c) az adóköteles tevékenysége során (piaci árusítóhely, mozgóbolt stb.) az első ellenőrzéstől számított egy éven belül második alkalommal mulasztotta el számla- vagy nyugta kibocsátási kötelezettségét. A fenti jogsértések ismételt elkövetése esetén az üzletlezárást helyettesítő bírságot ismételten (alkalmanként) meg kell állapítani. A kiszabható bírság felső határa magánszemély adózó esetében 200 ezer forint, más adózó esetén 500 ezer forint.
Az adózó a szokásos piaci ár meghatározásával, valamint az ellenőrzött külföldi társaságokkal folytatott jogügyletekkel összefüggő nyilvántartási kötelezettségének az (1) bekezdés e) pontja szerinti megsértése, illetve e nyilvántartással összefüggő iratmegőrzési kötelezettségének megsértése esetén nyilvántartásonként (összevont nyilvántartásonként) 2 millió forintig terjedő, ismételt jogsértés esetén nyilvántartásonként (összevont nyilvántartásonként) 4 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Az ugyanazon nyilvántartást érintő ismételt mulasztás esetén az adózó az első esetben kiszabott mulasztási bírság mértékének nyolcszorosáig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. A kötelezettség teljesítése esetén a kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető.
Igazolatlan eredetű árut forgalmazása esetén, az adózó terhére az adóhatóság az áru forgalmi értékének 40%-áig terjedő, de legalább magánszemély adózó esetében 200 ezer forintig, más adózó esetében 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
Szja késedelmes teljesítése esetén a bevallás évének november 20. napjáig mulasztási bírság nem szabható ki, ha az érintett igazolási kérelmet terjeszt elő, feltéve, hogy a késedelmét igazolható módon kimenti.
Az adózó 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget. Amennyiben az adózó iratmegőrzési kötelezettségének a nyomdai úton előállított számla, nyugta megőrzésének elmulasztásával nem tesz eleget, függetlenül attól, hogy a számla, illetve nyugta felhasználása ténylegesen megtörtént-e, a kiszabható mulasztási bírság összege magánszemély esetén 200 ezer forint, más adózó esetében 500 ezer forint és a hiányzó számlák, illetve nyugták számának szorzata. Azaz egy 50 példányos számla tömb teljes hiánya még a magánszemély részére is 10 millió forint bírságot jelent.
Ha az adózó az alábbi esetekben az adóhatóság felhívása ellenére iratait, nyilvántartásait, bevallásait a jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően – a megadott határidőben –nem rendezi, pótolja, javítja, illetőleg önellenőrzi.
a) az egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés során a magánszemély adózó illetve az adózónak nem minősülő magánszemély a vizsgált gazdasági eseményekhez kapcsolódó számlák nettó értékének 10 %-áig, más adózó a vizsgált gazdasági eseményekhez kapcsolódó számlák nettó értékének 50 %-áig, de mindkét esetben legfeljebb 1 millió forintig,
b) minden más esetben, az adózó 1 millió forintig, terjedő mulasztási bírsággal sújtható.
Loading ...
