Témák: Cégautó adó, áfa kulcs emelés, Minimálbér emelés - béremelési javaslatok, Megszűnik az Eva és az Ekho?
A szeptember 16-i nyilatkozatok kapcsán az már kezd körvonalazódni mit rejt a 2012-es adócsomag, de hogy mindez mire lesz elég és főként milyen kövtkezményekkel jár majd, az még optimista megközelítésben is kérdés. Amit jelenleg tudni lehet a tervezett adóemelésekről az a következő:
Emelik a cégautó adót 40%-os emelést tervez a nemzetgazdasági tárca a környezetkárosítás mértéke szerint differenciáltan. Újdonságként kerülhet bevezetésre német mintára a baleseti adó, melyet a balesetet okozó autó vezetője, tulajdonosa fizet.
A kormány egyszerre tervezi kivezetni az adójóváírás rendszerét, illetve a szuperbruttó rendszerét is. A jelenlegi szuperbruttó számítási mód miatt az adóalap 27%-kal magasabb. Ezt az eddigi tervek szerint jövőre lefelezték volna, azaz félszuperbruttó lett volna, de a mostani bejelentés szerint egy lépésben eltűnik ez az elem az szja rendszerből. A miniszter szerint : 380 milliárd forint a félszuperbruttó rendszerből eredő bevétel, amelyet ilyen módon “kiengednek”, ugyanakkor ennek ellentételezésére 370 milliárd forintnyi adójóváírást vezetnek ki.. Matolcsy ismét hangsúlyozta a már idén év elején is sokszor elmondott kifejezést, hogy ezekkel a változtatásokkal “senki nem jár majd rosszul”. Nem biztos, hogy ezzel mindenkit megnyugtatott.
A főállású és társas vállalkozásoknál a minimálbér másfélszereséig kell majd egészségbiztosítási járulékot fizetni. A munkavállalói járulék mértékét 1%-ponttal emelik. A miniszteri tájékoztatás szerint ezzel adózási kiskapukat zárnak be és egyúttal segítik, az Egészségbiztosítási Alap “önálló lábra állását”. Amit viszont egészen biztosan nem segítenek a tervezett intézkedések a legálisan működő vállalkozások megerősödését, mondjuk a túlélésért küzdő építőipari vállalkozások körében. A munkavállalói járulék emelése még ha csak egy százalékról szól is nem biztos, hogy a személyi jövedelemadó kapcsán ismét előhúzott „ senki nem jár majd rosszul” ígéret megvalósítása irányba hat.
Az elképzelések szerint változnak a társasági adó veszteségelhatárolásra vonatkozó szabályai és az online szerencsejáték kapcsán is terveznek új adót bevezetni.
Az áfa általános kulcsát 2%-al 27%-ra emelik, a tervek szerint az 5% és 18%-os kulcs változatlan marad. következő téma
Alig pár nap telt el és további elképzelések jelentek meg a jövő évi adózásra vonatkozóan, ezek szöveghű bemutatása érdekében részleteket közlünk a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján szeptember 20-án megjelent Az egykulcsos szja megteremtésének lépései címet viselő kormányzati elképzelésekből:
Első lépésben bérpolitikai eszközeit felhasználva javaslatot fog tenni a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsnál (NGTT) a minimálbér 92.000 forintra, valamint a garantált bérminimum 108.000 forintra történő emelésére.
Továbbá fenntartja költségvetési szférában jelenleg is működő kompenzációs rendszert, amely eredményeként 2012-ben sem csökkenhet senkinek a havi nettó jövedelme.
Emellett a versenyszférára vonatkozóan 5%-os béremelési ajánlást tesz. A kormány azonban ezekkel az intézkedésekkel még nem tekinti befejezettnek az adórendszer átalakítását. Kiemelten fontosnak tartja, hogy az adórendszer átalakítása során a munka világának valamennyi legálisan munkát vállaló, hátrányosan érintett szereplője ne járhasson rosszul.
Ennek megfelelően az állam ki fogja venni a részét a munkáltatók megnövekedett terheiből. Ezért az állam az NGTT ülésén javasolni fogja, hogy a szociális partnerekkel közösen elfogadott béremelési ajánlás feletti béremelés egy részét a munkáltatónak részben visszatérítse.
A kormány tisztában van azzal, hogy a béremeléseket követően is lehetnek olyan munkavállalók, akik rövidtávon nettó keresetcsökkenést szenvedhetnek el az adórendszer átalakítása miatt. Ezért létrehoz egy olyan célzott kompenzációs rendszert, amely azokat a munkavállalókat segítené, akik ténylegesen alacsony jövedelemmel rendelkeznek, és nem kapnak „jövedelemkiegészítést” a fekete- és szürkegazdaságból. Az érintett munkavállalóknak a Nemzeti Adó és Vámhivatal felé kell igazolniuk a pozícióromlást, valamint nyilatkozni arról, hogy nincsen egyéb, be nem vallott, vagy nem megfelelően bevallott jövedelmük. Ezt követően a NAV juttatja számukra a kompenzációt. A kompenzáció végső összege az éves jövedelem alapján lesz meghatározva, de a munkavállalók előlegben részesülhetnek.
Természetesen a fenti kompenzációs rendszer működéséhez a kormánynak a bevételi erőforrásokat is biztosítania kell, melyet a kormány a személyi jövedelemadó rendszerén belül kíván megtenni. Mindaddig, amíg az egykulcsos adó bevezetése bárkinek is jövedelem kiesést okoz, addig az eddigi adóterheknél alacsonyabb mértékű, átmeneti jellegű hozzájárulást kell fizetni a havi bruttó 202.000 forint feletti jövedelemmel rendelkező munkavállalóknak. Az intézkedés csak az értékhatárt meghaladó részt érinti.
A fentiek szerint előre látható időn belül megvalósul az igazi, arányos, egykulcsos adózás, amelynek végül minden munkavállaló élvezheti az előnyeit. Ebben a munkavállalást és családokat támogató új szemléletben a jövedelemszintjétől függetlenül mindenki egyenlő mértékben fog részt vállalni a közterhekből. A kormány ezzel új értelmet ad a társadalmi igazságosság fogalmának.
+1 A kormány kiemelt célja hogy megkezdje az egészségügyi alap saját lábra állítását. Csak így lehet garantálni a rendszer működésének fenntartását, és az ellátás biztonságát, mivel az előző kormányok idején az egészségügyi alapot gyakorlatilag szétverték, aminek folytán az egészségügyi rendszer az összeomlás szélére került. Az egészségügy a nemzeti megmaradás és megújulás egyik záloga.
A kormány kiemelt prioritásként tekint a magyar emberek egészségének megőrzésére, óvva ezzel nemcsak a mostani, hanem a jövő nemzedékek egészségi állapotát. Csak abban az esetben várhatjuk az egészségügy hatékony átalakítását, ha azt pénzügyileg is talpra tudjuk állítani. Az egészségügy finanszírozása az utóbbi években hatalmas tőkeinjekciókat követelt az államtól, amelynek komoly szerepe volt az adóssággenerálásban, azaz az államadósság növelésében.
A kormány az egészségügy finanszírozási oldalának rendbetételéért javasolja a munkavállalókat terhelő egészségbiztosítási járulék 1% ponttal történő megemelését. Azt a kérdést, hogy ezt a járulékemelést be kell-e vonni az adórendszer átalakítása miatt kompenzációba – és ha igen, milyen mértékben – a kormány a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács egyeztetésein kívánja megvitatni. következő téma
A Heti Válasz című lap Varga Mihályt, a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, volt pénzügyminisztert idézve azt írta, hogy a volt pénzügyminiszter elképzelhetőnek tartja az ekho és az eva megszüntetését.
Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő mindkét adónemet indokolatlan kedvezménynek nevezte. Ezek megszüntetése szerinte “tisztítanák az adórendszert”. A szakértő megjegyezte azt is, hogy az ekho például az újságíróknál már régen nem az újságírónak, hanem a foglalkoztatónak jelentett kedvezményt.
Az evával kapcsolatban Vámosi-Nagy Szabolcs kifejtette: az azoknak a vállalkozásoknak indokolatlan kedvezmény, ahol nincs igazi költség. A társasági adó csökkentésével még mindig az eva a kedvezőbb, amit jelez az is, hogy az adó mértékének 25-30 százalékra emelését követően mindössze az evázók egy százaléka lépett vissza. Az eva megszüntetésével elvileg emelkednie kellene a költségvetési bevételeknek, de hogy mennyivel, arra a szakértő nem tudott választ adni.
Vadász Iván azt kérdésesnek nevezte, hogy az eva és az ekho megszüntetésével a most legálisan adózok az adóelkerülők körét bővítenék-e. Szerinte is sérti az adósemlegesség ez a két kedvezményes adó. A szakértő felidézte, hogy mindkettő bevezetése politikai ígéretre történt. Az evát a Medgyessy-kormány vezette be 2003-tól, az ekhót pedig a Gyurcsány-kormány 2006-tól. A megszüntetésükkel mintegy 120 ezer ember kedvezménye szűnik meg – mondta Vadász Iván. Ekhót mintegy 12 ezer ember fizet, az eva-körben pedig mintegy 110 ezer - döntően egyszemélyes vállalkozás – adózik.
Az idei, a 2011. évi költségvetési törvény nemcsak az idei évre, hanem a következő évekre is rögzíti az eva-bevételeket. A törvény 2011-re 196 milliárd forintot irányoz elő. A következő évekre 2012-re 208,5 milliárd forint az irányszám, 2013-ra 224,4 milliárd, 2014-re pedig 242,8 milliárd forint. következő téma
A témához kapcsolódó Adóklub blogok: Adóvariációk őszre, Előre a hátralékért, Te hogy jársz?
Loading ...
