Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló szerződés kelt. Szerződés hiányában a jövedelem megszerzésének időpontjára az általános szabályokat kell alkalmazni. E szerint, ha az ellenértéket pénzben fizetik a jövedelem megszerzése azon a napon történik, melyen a pénzt magunk vagy megbízásunkból más átvette, illetve azt javunkra bankszámlánkon jóváírták. Dolgaink értékesítéséből származó bevételnek kell tekinteni, minden olyan ellenértéket, melyet az értékesített dologért kapunk, például a vételár, a cserébe kapott más vagyontárgy szokásos piaci értéke
Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem megállapításához a bevételből le kell vonni az átruházót terhelő következő igazolt költségeket (kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként már elszámolt):
a) a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;
b) az értéknövelő beruházásokat;
c) az átruházással kapcsolatos kiadásokat.
Megszerzésre fordított összeg a vásárlásról szóló szerződés, számla, nyugta, elismervény stb. szerinti érték, cserében kapott ingó vagyontárgy esetében a csereszerződésben rögzített érték. Külföldről behozott ingó vagyontárgy esetében megszerzésre fordított összegnek a vámkiszabás alapjául szolgáló értéket, vagy ha nem történt vámkiszabás, akkor a forintra átszámított számla szerinti értéket kell figyelembe venni. Öröklés esetén az ingó vagyontárgy megszerzésre fordított összege a hagyatéki eljárásban megállapított érték, ingyenes szerzés esetén az illeték kiszabás alapjául szolgáló érték, ez utóbbi hiányában az ingó vagyontárgy megszerzéskori szokásos piaci értéke, és – vagy egyébként – ha az ingó vagyontárgy megszerzésekor adóköteles jövedelemre tekintettel adófizetés történt, ez a jövedelem is a szerzési érték része.
Ha a megszerzésre fordított összeget a fentiek szerint nem lehet megállapítani, akkor a bevétel 25 százaléka tekintendő jövedelemnek.
Az ilyen jövedelem után az adót a magánszemélynek adóbevallásában kell megállapítania és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie. Nem kell megfizetni az ingó vagyontárgyak átruházásából az év során együttesen származó jövedelem adójának a 32 ezer forintot meg nem haladó részét.
A fentiektől eltérő szabályokat kell alkalmazni, ha az ingó vagyontárgy átruházása – az egyéni vállalkozói tevékenységet kivéve – gazdasági tevékenység keretében történik. Gazdasági tevékenységnek kell tekinteni az ingóvagyon értékesítését, ha az üzletszerűen, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történik, amennyiben ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és erre független formában kerül sor. Ez esetben az ebből származó jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. A fenti szabályoktól eltérően ilyen esetben nem kell jövedelmet megállapítani, ha az ingó értékesítésből származó bevétel az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot.
A magánszemély kifizetőtől – nem egyéni vállalkozóként – fémkereskedelmi engedélyköteles anyag (fémhulladék) átruházására tekintettel szerzett bevételéből 25 százalék számít jövedelemnek. Az adót a kifizetéskor a kifizető állapítja meg és vonja le, továbbá a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre – a magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként – vallja be és fizeti meg. E jövedelemmel összefüggésben a kifizetőt, illetve a magánszemélyt egyéb, közteherrel összefüggő kötelezettség nem terheli.
Loading ...
