Valami rejtélyes oknál fogva nem a jövő évi adók zömét megállapító saláta törvényben, hanem az állatok védelméről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosításról szóló 2011.évi CLVIII. törvényben látott napvilágot az ebek után fizetendő adó. Melynek kivetésére, lévén helyi adó az ebtartás helye szerint illetékes települési önkormányzat, a fővárosban a kerületi önkormányzat jogosult. Az állatvédelmi törvény módosítása fel is hatalmazza az illetékes önkormányzatokat, hogy a törvény szabta keretek között megalkossák az illetékességi területükön érvényes adózási szabályokat. Ebből következően az itt közölt szabályoktól az egyes településeken alkalmazott szabályok az adózókra nézve kedvezőbb irányba eltérhetnek, tájékoztatónk csak a törvény szabta keret előírásokat tartalmazza.
A törvény szerint a települések az adott év első napjáig négy hónapos kort betöltött kutyák után, azok tulajdonosaitól évente eb rendészeti hozzájárulást szedhetnek. Az ebadó beszedése tehát nem kötelező, azaz a törvényből nem következik automatikusan, hogy minden településen fizetni kell. A fizetési kötelezettség azt a természetes vagy jogi személyt illetve jogi személyiség nélküli szervezetet terheli akit (amelyet) az eb oltási könyvében az adóév első napján feltüntettek. Az eb rendészeti hozzájárulás mértékét a helyi önkormányzat az alábbi szempontok alapulvételével határozhatja meg:
A hozzájárulás mértéke nem haladhatja meg veszélyes kutyák esetén az ebenkénti 20.000.-Ft, az e kategóriába nem tartozók esetén az ebenkénti 6.000.-Ft-ot évente. a fenti értékhatáron belül a helyi önkormányzat differenciálhat az adómértékét tekintve az eb tartási céljának, a tartás állatjóléti és eb rendészeti jellemzőinek (tartási hely típusa, mérete, tartott ebek száma), az eb tartó szociális helyzetének figyelembe vételével.
Arra nézve, hogy mely kutyák tekinthetők veszélyesnek a állatvédelmi törvény újonnan beiktatott alábbi paragrafusa ad eligazítást:
24/A. § (1) Az állatvédelmi hatóság az ebet egyedileg veszélyesnek minősítheti, amennyiben
a) az eb fizikai sérülést okozott, és megvalósulnak a veszélyesnek minősítés e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feltételei, vagy
b) az eb fizikai vagy pszichikai állapota alapján feltételezhető, hogy az embernek fizikai sérülést okozhat, és ez a veszélyhelyzet kizárólag az eb veszélyesnek minősítésével hárítható el.
(2) Veszélyes eb az állatvédelmi hatóság által egyedileg veszélyesnek minősített eb.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti eljárásba be kell vonni az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértőt.
(4) Veszélyes eb kizárólag az állatvédelmi hatóság által kiadott engedéllyel, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feltételekkel és módon, ivartalanítva és elektronikus azonosítóval (a továbbiakban: transzponder) megjelölve tartható.
(5) Tilos veszélyes ebnek bármely módon való szaporítása, tenyésztése – ideértve a vétlen szaporulatot is -, kiállítása, bármely formában történő versenyeztetése, őrző-védő feladatokra való tartása, képzése és alkalmazása, az országba való behozatala, az országból történő kivitele.
(6) A veszélyes ebet polgári jogi szempontból vadállatnak kell tekinteni.
(7) Az e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabály szerinti eljárásokban az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértőként az a személy járhat el, aki az állatvédelmi hatóságtól erre engedélyt kapott. Az engedélyezéssel egyidejűleg az állatvédelmi hatóság nyilvántartásba veszi a szakértőt. A nyilvántartás tartalmazza az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértők természetes személyazonosító adatait. Az állatvédelmi hatóság a honlapján közzéteszi a szakértői névjegyzékben szereplő személy nevét, telefonos elérhetőségét, valamint elektronikus levélcímét.
(8) A település jegyzője kérheti az állatvédelmi hatóságtól az eb egyedi veszélyessé minősítését.
Nem szedhető eb adó
a) a védett őshonos vagy veszélyeztetett, magas genetikai értéket képviselő tenyésztett magyar állatfajták nemzeti kinccsé nyilvánításáról szóló 32/2004. (IV. 19.) OGY határozat mellékletében felsorolt magyar kutyafajtákba tartozó törzskönyvezett, (Komondor, Kuvasz, Mudi, Puli, Pumi, Magyar agár, Rövidszőrű magyar vizsla, Drótszőrű magyar vizsla, Erdélyi kopó)
b) a mentő-, jelző-, vakvezető, rokkantsegítő vagy terápiás,
c) a Magyar Honvédségben, rendvédelmi szervben, nemzetbiztonsági szolgálatban vagy közfeladatot ellátó őrszolgálatban alkalmazott,
d) – a veszélyes eb kivételével – az ivartalanított,
e) az ismert tartóval nem rendelkező és állatmenhelyen, eb rendészeti telepen vagy állatvédelmi szervezet gondozásában tartott, valamint
f) állatmenhelyről, eb rendészeti telepről vagy állatvédelmi szervezettől örökbefogadott eb után.
Az állatvédelmi szervezet gondozásában tartás tényét az állatvédelmi szervezet vezetője írásban igazolhatja. Az állatmenhelyről, eb rendészeti telepről vagy állatvédelmi szervezettől történő örökbefogadás tényét az örökbeadó intézmény vagy szervezet vezetője írásbeli igazolása alapján lehet figyelembe venni.
A meg nem fizetett eb rendészeti hozzájárulás adók módjára behajtható. A helyi önkormányzat köteles a befolyt eb rendészeti hozzájárulás teljes összegét az ebek ivartalanításának támogatására, az állatmenhelyek és az eb rendészeti telepek fenntartására, állatvédelmi szervezetek támogatására, valamint az eb összeírás vagy egyéb, az ebtartással kapcsolatos állatjóléti és közegészségügyi intézkedések finanszírozására fordítani
A témával kapcsolatos morfondírozást olvashatsz a következő helyen.
Loading ...
