A 2011. évi CLVI. törvény által módosított szja törvény 29.§ (3) és (5) bekezdése értelmében az összevont adóalap megállapításakor az önálló és nem önálló tevékenységből, valamint az egyéb bevételből, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből származó jövedelmek esetén 2012-ben már csak a 2.424.000.-Ft-ot meghaladó rész után kell az adóalap kiegészítést alkalmazni.
Vagyis az összevont adóalapba tartozó jövedelem 2.424.000.-Ft-ot meg nem haladó része után nem kell adóalap-kiegészítést meg állapítani. Azaz a havi 202.000.-Ft-ot meg nem haladó jövedelmek adózása szuperbruttósítás nélkül történik. Az e fölötti jövedelemrészre változatlanul vonatkozik a 27%-os adóalap növelési kötelezettség. Ezáltal meghatározott jövedelemszint fölött nem az adókulcs változik, hanem az adóalap. Az szja-ban alkalmazott egy adókulcsot meghatározott jövedelemszint fölött eltérő módon számított (27%-al növelt) adóalapokra kell alkalmazni. Ilyenformán az egy kulcs a meghatározott jövedelemszintek esetében eltérő mértékben adóztat. A mesterségesen megemelt (tényleges jövedelemnek nem tekinthető összeggel növelt) adólap után a tényleges jövedelemből nagyobb mértékű lesz az elvonás. Pl. 100.-Ft jövedelem esetén 16%-os kulcs mellett 16.-Ft szja kötelezettség keletkezik. Ha a jövedelmeket 200.-Ft-tól szuperbruttósítjuk 200.-Ft jövedelem esetén 254.-Ft adóalap keletkezik. Ennek a 16%-al számított adója 40,64-Ft lesz. Ugyanerre az eredményre jutnánk, ha teljes mértékben eltörölnék a szuperbruttósítást és 199.-Ft-ig 16%-os e fölött 20.32% adókulcsot alkalmaznának. Így ez az egy kulcs valójában kettő.
Nem kell az adóalap kiegészítést alkalmazni:
a.) az adóköteles társadalombiztosítási ellátás adóelőlegének a megállapításakor, ha a kifizető nem a magánszemély munkáltatója is egyben
b.) az adóköteles munkanélküli ellátás adóelőlegének a megállapításakor
c.) ha a bevétel adóelőleg megállapítására nem kötelezett kifizetőtől, kifizetőnek nem minősülő személytől származik, és az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem összege más, az összevont adóalapba tartozó jövedelmekkel együtt sem haladja meg a 2 millió 424 ezer forintot
d.) az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem után akkor, ha a magánszemély a kifizetést megelőzően írásban nyilatkozik a kifizetőnek, hogy az összevont adóalapba tartozó várható éves jövedelme az adott kifizetéssel együtt sem haladja meg a 2 millió 424 ezer forintot
Az adóelőleget megállapító munkáltató az adóalap-kiegészítést az általa juttatott, összevont adóalapba tartozó jövedelem azon részére alkalmazza, amely meghaladja a 2 millió 424 ezer forintot. Ez a kötelezettsége akkor is fennáll, ha az érintett magánszemély nyilatkozott, hogy az éves várható összevont adóalapba tartozó jövedelme várhatóan nem fogja elérni a 2.424.000.-Ft-ot, de a munkáltató (kifizető) által juttatott jövedelmek összege az év elejétől számítva meghaladja a fenti értékhatárt.
Az adóelőleget megállapító munkáltató által juttatott jövedelemnek minősül a korábbi munkáltató által a munkaviszony megszüntetésekor kiállított és az adóelőleget megállapító munkáltatónak átadott adatlapon igazolt összeg is. Rendszeres jövedelem esetén az adóalap-kiegészítést az adott kifizetés azon hányadára nem kell alkalmazni, amilyen hányadot a 2 millió 424 ezer forint a magánszemély munkáltatótól származó várható éves rendszeres összevont adóalapba tartozó jövedelmében képvisel. Nem rendszeres jövedelem esetén az adóelőleget megállapító munkáltató az adóalap-kiegészítést az adott kifizetés azon részére alkalmazza, amely – a várható éves rendszeres és az adóév során már kifizetett nem rendszeres, összevont adóalapba tartozó jövedelem együttes összegét figyelembe véve – az említett értékhatárt meghaladja.
A magánszemély az adóelőleget megállapító munkáltatótól, kifizetőtől írásbeli nyilatkozatban akkor is kérheti, hogy az adott kifizetés adóelőlegének megállapítása során a jövedelem egészére vagy annak a nyilatkozatban megjelölt részére alkalmazza az adóalap-kiegészítés, ha a jövedelme nem érte el az adóalap kiegészítés kötelező alkalmazására vonatkozó értékhatárt. Ha viszont a várható éves összes összevonás alá eső jövedelme meghaladja a 2.424.000.- Ft-ot köteles írásban kérni a munkáltatótól (kifizetőtől) az adóalap kiegészítés alkalmazását. A nyilatkozat elmulasztása esetén a magánszemélyt a keletkezett befizetési különbözet 12%-nak megfelelő bírság terheli, melyet az adóévre vonatkozó szja bevallásban külön kötelezettségként kell feltüntetnie, és a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség szerint kell megfizetnie. Kivéve, ha a költség-különbözet az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett költség összegének 5 százalékát, a befizetési különbözet a 10 ezer forintot nem haladja meg.
Loading ...
