Az szja-törvény 3. § 53. pontja szerint termőföld haszonbérbeadásának minősül: a termőföld magánszemély tulajdonosa vagy haszonélvezője által egy vagy több évre, írásban kötött megállapodás alapján, bérleti díj ellenében mező-, erdőgazdasági, illetve halászati hasznosításra történő földterület-bérbeadás.
A termőföld bérbeadásából származó bevétel egésze – amennyiben az nem adómentes – külön adózó jövedelem, így az adóalap-kiegészítési kötelezettség nem terheli. Az adó mértéke 16 százalék. A termőföld bérbeadásából származó jövedelem akkor adómentes, ha a haszonbérbeadásra vonatkozó szerződés legalább 5 évi határozott időre szól. Ha a szerződés öt éven belül megszűnik – kivéve, ha a megszűnés oka a szerződő felek akaratán kívüli, vagy ha azonnali felmondás történt – a felvett jövedelem korábban meg nem fizetett adóját késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni. A késedelmi pótlékkal növelt adót a szerződés megszűnése évének kötelezettségeként kell megállapítania és megfizetnie a magánszemélynek.
Az e jogcímen megszerzett bevételekről a bevételi nyilvántartást kell vezetni. Kivéve, ha a termőföld bérbeadásából származó bevétel kizárólag kifizetőtől származik. Ebben az esetben a bevétellel összefüggő nyilvántartási kötelezettségét a magánszemély a kifizető által kiállított igazolás megőrzésével teljesíti. A bevételi nyilvántartást hitelesíttetni nem kell.
Nem kell bevallani a földbérbeadásból származó jövedelmet a magánszemélynek, ha a jövedelem kifizetőtől származik és a kifizető az adót levonta, vagy ha a termőföld bérbeadásából származó jövedelem adómentes. Azok, akik bevallás adására köteleztettek az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 176. § (4) bekezdése szerint az adóbevallást a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz kell benyújtani. Amennyiben a termőföld Budapest közigazgatási területén fekszik, akkor az önkormányzati adóhatóságnak a fővárosi főjegyzőt kell tekinteni.






