Megszűnik a választási lehetőség, a nem egyéni vállalkozóként ingatlan-bérbeadást végző magánszemély e tevékenységből származó jövedelmét minden esetben önálló tevékenységből származó jövedelemként és így az összevont adóalap részeként kell tekinteni, ennek megfelelően kell a bevételeket figyelembe venni, a jövedelmet illetve az adót megállapítani és megfizetni. Erre tekintettel az ingatlanbérbeadás esetén bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. A bevétel része ennek megfelelően a bérbeadással összefüggésben megkapott közüzemi költségtérítés is. A költségelszámolás lehetőségeit illetően változatlanul nyitott a 10%-os költség átalány lehetősége a tételes költségelszámolás mellett. Az utóbbi esetben a költségelszámolás az szja törvény 3.számú mellékletében foglalt feltételeknek megfelelően történhet. Új lehetőség az értékcsökkenési leírás elszámolása, mely az szja törvény 11.számú mellékletében foglaltak szerint történhet. Akkor is van erre lehetőség, ha a bérbeadással érintett ingatlan nem teljes egészében az ingatlan-bérbeadási tevékenység célját szolgálja. Ez esetben időarányos, illetve területarányos értékcsökkenési leírást kell alkalmazni. Az ingatlan-bérbeadási tevékenységet nem egyéni vállalkozóként végző magánszemély olyan esetben is élhet hogy épület, épületrész – korábban bármely tevékenység bevételével szemben még el nem számolt mértékig – értékcsökkenési leírásának lehetőségével, ha azt három évnél régebben szerezte meg, vagy a használatbavételi engedélyt három évnél régebben kapta meg. Az épület, építmény beszerzési áraként az Szja törvénynek az ingatlanszerzésre fordított összegre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Építkezés esetén az Szja tv. 62. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésének napjáig az építő (építtető) magánszemély vagy házastársa nevére kiállított számla szerinti érték, de legalább a beépített anyag-érték minősül. Abban az esetben, ha a szerzéskori érték bizonylatok hiányában nem állapítható meg, akkor az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 97. § (5) bekezdésében foglaltak szerint járhat el adózó, mely szerint a bizonyítékok egyike lehet a szakértői vélemény is. A lakásbiztosításhoz meghatározott érték nem fogadható el, mivel a biztosító a forgalmi értéket az üzleti céljainak megfelelő módszerrel állapítja meg. A szakértőnek az építkezés idején érvényes árszinten kell a forgalmi értéket megállapítania.
Változatlanul fennáll a az egymillió forintot meghaladó ingatlan bérbeadásból származó jövedelem esetén a magánszemélyek egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége a teljes jövedelem összege után minadaddig, amíg a járulék mértéke el nem éri a jogszabály által megállapított felső határt. Ennek összege 450.000.- Ft. A magánszemély, ingatlan bérbadásból származó jövedelme kifizetőtől származik, nyilatkozhat arról,hogy az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége várhatóan eléri a jogszabály által előírt felsőhatárt. Ha azonban a hozzájárulás-fizetési felső határt az egészségbiztosítási járulék összege mégsem éri el, a magánszemély az őt terhelő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást 6 százalékkal növelten, a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.
Loading ...
