2010. január 1-től a társasvállalkozások személyesen közreműködő tagjainak illetve az egyéni vállalkozóknak az e jogviszonyokban végzett munkájuk ellenértékeként keletkezett, az összevont adóalapba beszámító jövedelmét a tevékenységre jellemző kereset alapján kell meghatározni.
Évi 5 millió forint adóalapig az adó mértéke 17%, az e fölötti részre 32% A sávhatár (5 Mft) az adóalap kiegészítéssel növelt jövedelemre vonatkozik. Mindez 2010.01.01-től hatályos.
Szintén ez év első napjától érvényes előírás, hogy az összevont adóalapba tartozó jövedelmekhez adóalap-növelő tételként hozzá kell adni a jövedelem 27%-át. Ha a jövedelem után a magánszemélynek kell a társadalombiztosítási járulékot illetve az ehót megfizetnie az adóalap kiegészítés számításához a bevétele 78%-át kell alapul venni és ezt kell 27 %-kal megnövelnie az adóalap meghatározásához.
Az adóelőleg alap számításakor 2010. január 1-től a bevétel 78%-a minősül jövedelemnek, tehát ez az összeg az adóelőleg alapja is, ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a társadalombiztosítási járulék vagy az eho megfizetésére. Ez a helyzet külföldi vagy olyan magánszemély esetében, akinek jövedelme nem kifizetőtől származik. Kivéve, ha a külföldinek ezt az összeget megtérítik, illetve a hazai magánszemély költségként számolja el pl. egyéni vállalkozó.
2010.01.01-től a borravaló, hálapénz, felszolgálási díj nem tekinthetők adóterhet nem viselő járandóságnak. A közvetlenül juttatótól kapott ilyen bevételek egyéb jövedelemként, a munkáltató közvetítésével kapott bevételek pedig összevonandó bérjövedelemként adókötelesek.
Az év első napjától teljes egészében adókötelessé válik mind a belföldi, mind a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó napidíj. Megszűnik minden levonási lehetőség.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. § (3) bekezdése alapján a béren kívüli juttatások után az adókötelezettséget a juttatás hónapjára kell megállapítani, és a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallani és megfizetni. Ennek megfelelően a munkáltatónak, a kifizetőnek a juttatások után megállapított adót a juttatás hónapjára kell a „08”-as bevallásban kötelezettségként bevallani és a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig kell megfizetni. A juttatás hónapja az a hónap, amelyben a magánszemély a juttatás formájában kapott bevételt megszerzi. Ha a juttatás például meleg étkezési utalvány, helyi utazás bérlet formájában történik, akkor a szolgáltatás juttatója nem azonos a szolgáltatás nyújtójával. Ilyen esetben a bevétel megszerzésének időpontja – azaz a juttatás időpontja – a szolgáltatás igénybevételére való jogosultság megszerzésének a napja, vagyis az utalvány, bérlet stb. tényleges átvételének napja, ide értve a magánszemély javára történő birtokba vétel napját is, illetve az előzőek hiányában az a nap, amikor a bevétel tárgya rendelkezésre áll, tehát amikor az utalvány, bérlet stb. átvehető, függetlenül attól, hogy a jogosult azt csak később vette át. Vigyázat ez ravasz!
